Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-934. Törvényjavaslat, az Egyptommal 1890. évi augusztus hó 16-án kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről

288 934. szám. 1. Az oly személyek tulajdonát képező holmik, bútorok, könyvek és egyéb magánhasználatra szánt tárgyak, kik letelepedés czéljából először jönnek az országba. — Ezen árúknak azonban a használat nyomát magukon kell viselniök, különben azok a szabályszerű vámnak alá fognak vettetni. — Vitás esetekben szakértői vizsgálatnak van helye. 2. Az utazók által saját használatukra magukkal hozott podgyász. 3. Az árúmustrák, a mennyiben nem olyanok, hogy árú gyanánt eladhatók. 4. Az egyptomi földtermények mustrái, melyeknek értéke 100 piastert meg nem halad. 5. Az érezpénz /(arany vagy ezüst). 6. Arany és ezüst rudakban. 7. Azon árúk, melyek a kormány hatóságainak és oly magánosoknak tulajdonát képezik, kik akár külön rendeletek, akár egyezmények alapján vámmentességet élveznek. 8. A barátságos hatalmak hadi hajóinak élelmezésére szánt tárgyak, valamint a kereskedelmi hajók és azok legénységének használatára rendelt eleség és lőszerek. A vámmentes behozatal vagy kivitel iránti kérelmek a vámhivatalhoz intézendők és azokban a következő adatok sorolandók fel: 1. a tárgyak neme; 2. azok értéke; 3. a jegyek és számok; 4. azon hajó neve, a melyen behozattak vagy kivitetni fognak. A vámmentesség engedélyezése azon feltételhez van kötve, hogy a hajófuvarlevél az illetőnek nevére szóljon, kinek az árú szánva van; ha az egy harmadik nevére vagy egyszerűen rendeletre szól, a vámhivatal a vámmentességet nem engedélyezheti. A vámmentesség iránti kérvény a czímzett, vagy ha kiviteli vámról van szó, a feladó által irandó alá. 10. czikk. Hajótörésből eredő árúk. A hajótörést szenvedett hajóról származó árúk, ha azok nem egyptomi kikötőbe vannak szánva, vám alá nem esnek és vámmentesen ismét kivihetők, mihelyt a hajótörés esetére előirt eljárás befejeztetett. Ezen árúk a hajókár szerinti értékük után a szabályszerű vámilletékek alá esnek, ha azok a valóságos belső forgalomban használtatnak. 11. czikk. Engedély a vámhivatali kapukon át való kivitelre. (Kesf.) A vámhivatali eljárás befejezése és a vámilletékek lefizetése után az árú elvámolójának a vámhivatali kapukon át való kivitelre engedélyjegy szolgáltattatik ki. A behozó kérelmére és a vámhivatali pénztárnok nyugtájának előmutatása ellenében az illetőnek azon árúkról, melyek után a vámilletékek lefizettettek, egy részletezett számla vagy kesf adatik ki. A kesf előmutatása múlhatatlanul szükséges arra, hogy valamely külföldi származású árú váramentesen ismét kivitethessék és hogy a jog a beviteli és átviteli vámok közötti különbözet visszakövetelésére megállapittathassék oly esetekben, a midőn az ismétkivitel az árú kivámolása után hat hónap alatt megy végbe; a kivámolás napja a kesfen kiteendő. A vámhivatal az enyészetnek, vagy romlásnak kitett árúkról kesfet nem állit ki (lásd a 20. czikket.) A kesf csak egyszer szolgáltatik ki, kivéve, ha annak elveszte kellőleg igazoltatik, mely esetben az megújitható.