Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-927. A mentelmi bizottság jelentése, Olay Lajos országgyülési képviselő mentelmi ügyében

927. szám. 137 027. szám. A mentelmi bizottság jelentése, Olay Lajos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. A szabadkai kir. ügyészség 1890. évi július hó 16-án feljelentést tett az ottani kir. törvényszék fenyítő osztályához, Olay Lajos országgyűlési képviselő ellen a btkv. 262. §-ába ütköző becsületsértés, és a btkv. 298. §-ába ütköző párviadal vétsége miatt. Ezen feljelentés folytán eszközölt vizsgálat irataiból a tényállást a következőkben állapíthatta meg a bizottság: 1890. évi július hó 4-én a szabadkai kir. törvényszék előtt Németh Ede elleni bűnügyben hozott harmadbirósági ítélet kihirdetése alkalmával vádlott ügyvédje dr. Szilasi Fülöp a kihirdetés után nyomban, perújitási kérvényt nyújtott be az elnöklő törvényszéki bíróhoz. Ezen kérvény a törvényszék tanácsa által elfogadtatván, azonnali elbírálás alá vétetett, minek folyamán a kérvény és mellékleteinek felolvasása elrendeltetett. A vádhatóság képviseletében jelen volt dr. Kéri Miklós kir. alügyész ezen perújitási kérelem felett azon indítványt terjesztette elő; hogy a perújitási kérdésben, az elonyomozás elrendeltessék és vádlott ellen a büntetés végrehajtása addig felfüggesztessék. A kir. törvényszék az elönyomozást elrendelte, ellenben a büntetés végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmét elutasította és vádlottat a kir. ügyészségnek átadta. Ezen határozat ellen ugy a védő ügyvéd, valamint dr. Kéri Miklós kir. alügyész vádlott javára felebbezést jelentett be, mely utóbbit egy félóra múlva a kir. ügyész visszavont. / A vádlott elvezettetése és az ülés befejezte után, midőn a tanács tagjai felállottak, Olay Lajos ügyvéd és országgyűlési képviselő, ki édes anyja, a károsult Olay Józsefné képviseletében a tárgyalásnál jelen volt, miután ezen ügyben vádlott Németh Ede védelme által édes anyjának becsületét látta megtámadva, az ügyész által tett indítvány és felebbezés folytán felingerülvén, részint a tárgyalási teremben, részint annak előszobájában és az ebből nyiló törvényszéki pertárban, a bíróság tagjai és a jelenlevő számos ügyvéd és más egyének előtt dr. Kéri Miklós kir. alügyész személyére vonatkozólag ismételten sértő kifejezéseket használt, jelesül: »Szégyen, gyalázat egy ügyésztől ilyen indítványt tenni«, —»micsoda ügyész!*, — majd »piszkos, rühös zsidónak«, — »gazember«-nek, »kutyapeczér«-nek stb. nevezte, a mely sértő szavakat dr. Kéri Miklós később részben viszonzott, a mennyiben a lépcsőn lefelé haladó Olay Lajos után:»Szemtelen, pimasz* szavakat kiáltott. KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. XXIV. KÖTET. 18