Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.

Irományszámok - 1887-883. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a petrozsény-livazény-lupényi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

194 883. szám. A távírdák, távbeszélők és villamos jelzők felállításához, berendezéséhez és üzletben tartásához a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal az épités, berendezés és üzletbentartás feltételei a kereskedelemügyi m. kir. minister által rendeleti utón fognak megállapíthatni, mihez engedélyesek alkalmazkodni köte­lesek. Engedélyesek a vasútra vonatkozó épitési engedély kinyerése után a távírda, táv­beszélő vagy villamos jelzők létesítésének engedélyezése iránt még oly időben kötelesek a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasút forgalomba helyezése alkalmával szintén már teljesen készen használhatók legyenek. A kereskedelemügyi m. kir. minister részére fentartva marad a jog, hogy a vaspálya­vonal mentén szükséges üzleti távírda- vagy távbeszélő-vezetéknek a pálya indóházain, eset­leg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző készülékekig való kiépítését, a részletekre nézve az illető posta- és távirdaigazgatóság és az engedélyesek közt, a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásának fentartása mellett jegyzőkönyvileg megállapított feltételeknek megfelelően saját közegei által foganatosíthassa. Ez esetben, a mennyiben az üzleti távírda-, vagy távbeszélő-vezetékekkel egyidejűleg állami távirda-, vagy távbeszélő-vezeték nem építtetnék, engedélyesek kötelesek az oszlopok és más épitési anyagok összes árát s az összes épitési költségeket, — a mennyiben pedig egy­idejűleg állami távirda-, vagy távbeszélő-vezeték is építtetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított aránylagos részét a kereskedelemügyi m. kir. ministernek megtéríteni. Mindkét esetben kötelesek enge­délyesek az építkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előle­gezni, — és az oszlopokat s a többi épitési anyagokat az építendő pálya mentén az illető posta- és távirdaigazgatóság által meghatározott módon és időben, a már lerakott vasut­vágányon saját költségükön szétosztatni. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló osz­lopokra bármikor állami távirda-, esetleg távbeszélő-vezetékeket alkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át. Az üzleti távírda-, távbeszélő- és villamos vezetékek és berendezések összes alkat­részeikkel együtt a vasút kiegészítő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokmány 22. §-ában megállapított esetekben és módok szerint az államra haramiának át. Egyébként az 1888 : XXXI. t.-cz., valamint az annak alapján kibocsátott, vagy kibo­csátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai az engedélyesekre nézve is kötelezők . maradnak és lesznek. 19. § I Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intéz­kedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg, a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozásai azon szabályokra, köve­teltetni fognak. Az engedélyesek kötelesek továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegybevétel kilométerenként 14.000 frtot osztrák értékben meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyesektől csak az alább megállapított enge­délytartam első 70 éve alatt követelhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom