Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.

Irományszámok - 1887-883. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a petrozsény-livazény-lupényi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

' 184 883. szám. A pálya szabványszerű koronaszélessége az alépítmény felszínében, azaz : a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, a petrozsény-livazényi vonalrészen 4-9 méter, a liva­zény-lupényi vonalrészen pedig legalább 4-o méter leend. A nyilt műtárgyak egészen fából építhetők, kivéve a petrozsény-livazényi vonalrészt, hol a nyilt műtárgyak az 1-ső rangú vasutak szabványainak megfelelő kő-ellenfalakkal építendők. A függő ütközéssel alkalmazandó aczélsinek folyóméterenkint 23*6 kilogrammnál köny­nyebbek nem lehetnek. A pályán Petrozsény csatlakozási állomáson kívül engedélyt kérők Livazényen egy 400 méter hosszú kitérőt, Barbatényen egy 250 méter hosszú rakodó állomást, Vulkánon és Lupényen pedig egy-egy 360 méter hosszú állomást kötelesek építeni. A részlettervek az engedélyokmány keltétől számított 3 hónap alatt előterjesztendők, a pálya építése az engedélyokmány keltétől számított egy és fél év alatt befejezendő s a vonal a közforgalomnak átadandó. A tervezett helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 790.000 írttal állapíttatott meg, mely tökéből forgalmi eszközök beszerzésére 71.600 frt, vagyis kilométe­renkint 4.000 frt lesz fordítandó, mely utóbbi a h. é. vasutaknál rendszerint érvényesíteni szokott mértéket meghaladó költség-megszabást az engedélyezett pálya bánya-vasuti jellegére való tekintettel kellett alkalmazásba venni. A pályakilométerenkint mintegy 44.000 frtnyi építési költség főleg a pálya hegyi ellege s ezen felül még a forgalmi eszközök költségalapjának a rendesnél terhesebb meg­szabása és az által is indokolva van, mert a petrozsény-livazényi vonalrész, mely az alábbiak szerint esetleg nemzetközi folytatást nyerend, elsőrangú alépitménynyel lesz kiépítendő. A tényleges építési és üzletberendezési tőke V*-öd része, vagyis 316.000 frt erejéig 5 0 /°-os törzsrészvények teljes névértékben számítva bocsáttatnának ki, — mig a fen maradó 7*-öd rész, vagyis 474.000 frtnyi tőkerészlet 5%>-os elsőbbségi részvényeknek 72%-os árfolyamon való kibocsátása utján szereztetnék be s e szerint a h. é. vasút névleges alaptőkéje 974.400 frtot (316.000 frt törzs-, 658.400 elsőbbségi részvény) tenne. A törzs- és elsőbbségi részvények fentebbi arányszáma arra vezethető vissza, hogy az engedélyezési tárgyalások még az 1888. évi IV. t.-cz. megalkotása előtt mcgindittatván, engedélyesek a pénzbeszerzést az 1880. évi XXXI. t.-cz.-ben megállapított V«, 8 A arány alapján tervezték, mely arányszám fentartása azonban az előbb idézett 1888. évi IV. t.-cz. alapján sem ütközött akadályokba, sőt inkább ez utóbbi törvény czélzatán szempontjából csak helyeselhető, hogy engedélyesek nem vették igénybe azon kedvezményt, mely szerint a befektetési tőkének legalább 35%-lija törzsrészvények kibocsátása utján fedezhető, hanem ezen tőke V*-dét, vagyis 40»/o-ot fognak ily módon fedezni. A h. é. vasút üzletének kezelését a szabványszerződés alapján az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutak fogják átvenni. A hazai ipar, kereskedelem és termelés érdekei a kiadott engedélyokmányban a szoká­sos díjszabási kikötések felvétele által biztosíttattak, viszont azonban a vasút forgalmának s a pálya építésével kapcsolatban feltárandó kőszéntelepek üzemének fejlesztésé érdekében a lupényi bányákból eredő kőszéndíjszabási tekintetben a hazai kőszénnel egyenlő elbánásban, a versenyző külföldi szénnel pedig a viszonyok által indokolt kedvezményekben fog része­sít te tni. A vasútvonalnak Petrozsénytől Livazényig terjedő mintegy 6 kilométernyi szakasza a Petrozsénytől a Vulkán szoroson át Románia határszéléig s onnan tovább romániai terű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom