Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.

Irományszámok - 1887-882. Törvényjavaslat, az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről

882. szám. 149 49. §. Minden a vállalatnál alkalmazott biztosításra kötelezett, a mennyiben a munkába lépés, illetőleg újonnan alakult pénztáraknál az alapszabályok helybenhagyása idejében még nem tagja valamely kerületi vagy ipartestületi betegsegélyző pénztárnak, köteles a vállalati betegsegélyző pénztárba belépni. Azon biztosításra kötelezett, a ki valamely vállalat vagy gyárból kilép és más vállalat vagy gyárnál nyer alkalmazást, megszűnik azon vállalati vagy gyári betegsegélyző pénztárnak tagja lenni, melyhez addig tartozott és szabad választása szerint vagy azon vállalat vagy gyár betegsegélyző pénztárába léphet be, melynél alkalmazást nyer, vagy azon kerületi, illetve ipartestületi pénztárba, melynek kerületében, illetve területén az illető vállalat székhelye van. Tagjai lehetnek továbbg a jelen fejezetben tárgyalt betegsegélyző pénztárnak mindazok, kik a vállalatnál szolgálati viszonyban állnak, s kik az alapszabályok szerint elfogadhatók és önként belépnek. 50. §. A pénztár alapszabályát a vállalkozó alkalmazottjainak vagy azok kiküldöttjeinek meghallgatásával készíti el, s terjeszti fel az iparhatóság utján a kereskedelemügyi ministerhez. A jóváhagyott alapszabályok csak a biztosított tagok kétharmadát képviselő közgyűlésen, a vállalkozó hozzájárulásával módosíthatók. 51. §. Az alapszabályokban az igazgatóság elnöksége állandóan a vállalkozóra, vagy általa kijelölendő meghatalmazottjára ruházható. 52. §. A mennyiben a vállalati betegsegélyző pénztár pénzkészlete a folyó kiadások fedezésére elégtelen, a vállalkozó köteles a hiányt kamat nélküli kölcsönnel pótolni. Ha azonban a pénztár törvényes kötelezettségei a járulékok törvényes legmagasabb összegéből állandóan nem fedezhetők, a hiányt a vállalkozó sajátjából köteles fedezni. 53. §.' A vállalatok és gyárak mindazon kiadásai, melyek a jelen törvény következtében keletkeznek, a kereseti, illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapításánál az adókötelezett jövedelemből, mint üzleti kiadások levonhatók. 54. §. A könyvvitelt és a pénztár kezelését a vállalkozó saját költségén tartozik teljesíteni.— A pénzkészlet gyümölcsöztetése a vállalkozóra bizatik és a pénztárnak ebből származható követelései csőd esetében az 1881 : XVII. t.-cz. 60. §. 1. pontjában, illetve Horvát-Szlavónországokra nézve az ott érvényben levő csődrendtartás 20. §-a 2. pontjában foglalt igényekkel egy osztályba sorolandók. Az iparhatóság azon igényeket, melyek a pénztárt a vállalkozó ellen a pénztári kezelésből és a számadásokból eredőleg illethetik, per utján érvényesítheti. 55. §. Több vállalati pénztár a vállalkozók beleegyezésével pénztári szövetséget alkothat, vagy a kerületi pénztárak szövetségéhez csatlakozhatik.