Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.
Irományszámok - 1887-882. Törvényjavaslat, az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről
882. szám. 143 18. §. A jelen fejezetben megállapított járulékok más czélra nem fordíthatók, mint: a) a jelen törvény 7., illetve 8. §-ában meghatározott segélyezésre; l) a 14. §-ban megállapított tartalékalap gyűjtésére és fentartására, esetleg a pénztári szövetségi tartalék-alaphoz való hozzájárulásra; c) a pénztár kezelési költségének és — a mennyiben a pénztár pénztári szövetséghez tartozik — az utóbbi kezelési költségeinek is fedezésére. A jelen fejezet értelmében megállapítandó járulékokon kivül a pénztár tagjaitól egyéb szolgáltatásokat nem követelhet. 19. §. A betegsegélyző pénztár megalakulása után közvetlenül 2 9 /«-nál magasabb járulék nem szedhető. Ha az ezen magasságban megállapított járulékokból befolyó bevételből a jelen törvény 7. §-ában megállapított legcsekélyebb segélyezés nem fedezhető, ez esetben a járulék mérve a 17. §-ban megengedett legmagasabb százalékig emelhető fel. Ha azonban vagy a tagok számának emelkedése, vagy a pénztár egyéb jövedelmi forrásai következtében a pénztár bevételei annyira növekednének, hogy a megállapított segélyezés mérsékeltebb százalékú járulék mellett is biztossággal fedezhető, ez esetben a járulék százaléka leszállítandó. 20. §. A 7. §-ban megállapított legcsekélyebb törvényes segélyezésnek vagy pedig az addig fizetett járulékoknak a törvény korlátain belől való felemelésére irányuló javaslat fölött ugy a munkaadók, mint a kötelezett biztosítottak külön-külön csoportokban szavaznak s a határozat érvényességéhez mindkét csoportban külön-külön a jelenlevők általános többségének hozzájárulása és a kereskedelemügyi ministernek jóváhagyása szükséges. Kivételnek csak akkor van helye, ha a 2°/»-ot meghaladó többletet a munkaadó sajátjából — a biztosítottak megterhelése nélkül — fedezi. 21. §. Ha a legmagasabb törvényes összegben kivetett járulékok daczára, a pénztár a 7. §-ban megállapított legcsekélyebb segélyezést nem lenne képes teljesíteni, ez esetben a pénztár feloszlatandó, illetve más pénztárral egyesítendő. IV. FEJEZET. A fizetési kötelezettségről. 22. §. A kötelezett pénztári tagok járulékait a jelen törvényben megállapított időre, illetve az alapszabályokban megállapított esedékesség szerint a munkaadó köteles fizetni, olykép azonban, hogy a járulékok egyharmadrészét sajátjából köteles fedezni, kétharmadrészét pedig a kötelezett biztosított tag béréből vagy fizetéséből levonhatja. Ha a munkaadó ezen járulékot a fizetés-, illetve a bérkifizetésére nézve szokásban levő időpontban nem vonta volna le, későbben ezen részletet csak annyiban vonhatja le, a mennyiben a fizetés, illetve bér esedékessé válása óta egy hó még nem múlt el.
