Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.
Irományszámok - 1887-880. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a mármarossziget-szigetkamara, - szigetkamara-szlatina és szigetkamara-nagy-bocskó, - illetve kis-bocskói helyi érdekű vasutvonalak engedélyezése tárgyában
880. szám. 115 kenyvágányú szigetkamara-rónaszéki, -— illetve sugatagi vonalok üzletét ellenben az engedélyes társaság továbbra is maga fogja kezelni. Az engedélyokmány 22. §-a szerint a szigetkamara-nagybocskó, illetve kisbocskói h. é. vasutvonalak engedélyének tartama az engedélyokmány keltétől számítandó 90 évben, a mármarossziget-szigetkamara és szigetkamara-szlatinai vonalak engedélyének tartama ellenben 1926. évi május hó l-ig terjedőleg állapittatik meg s egyúttal a szigetkamararónaszéki és szigetkamara-sugatagi keskenyvágányú h. é. vasutak engedélyének tartama 1926. évi május hó l-ig meghosszabbittatik. Az engedélytartamok ilyetén megállapítása, illetve szabályozása azon szerződési megállapodásokban gyökeredzik, melyek a jelen engedélyokmány tárgyát képező vasutvonalak engedélyezése iránt folytatolt tárgyalásokkal párhuzamosan a m. kir. pénzügyminister ur s az engedélyes részvénytársaság között az érvényben volt sószállitási szerződések módosítása iránt külön s közvetlen megindított és lebonyolított tárgyalások során létrejöttek. A sóvasut-részvénytársaság ugyanis az engedélyezés tárgyát képező vasutvonalak kiilletve átépítéseié csak ugy volt hajlandó vállalkozni, ha a sószállitási szerződések meghosszabbítása és módosítása utján az államkincstár részéről bizonyos kedvezmények nyújtatnak, minek következtében engedélyokmányban foglalt s a h. é. vasutakat általában megillető adó stb. kedvezményeken felül a pénzügyminister ur részéről szerződésileg biztosítva lett az engedélyes részvénytársaság részére: a) A vasútvonalak épiléséhez szükségelt kincstári telkek ingyenes átengedése; b) A Mármaros-Szigetről a szigeti sószállitó hivatalig, vagyis Sziget-Kamaráig vezető, 1*85 km. hosszú kincstári szárnyvonalnak használatra való átengedése a sziget-kamaraszlatinai vonal engedélyének tartamára, mely határozmány, mint már jeleztem, az engedélyokmányban is kifejezést nyert. c) A Szlatináról szállított sószállitási díjtételeinek métermázsánkint 4 2 /i« krral való felemelése, vagyis miután az eddigi szállítási díj 320.000 mm. évi mennyiségig métermázsánként 10Va krral, a 320.000 métermázsát meghaladó mennyiség után pedig métermázsánkint 6 krral van megállapítva, — a szállítási díjnak 14 7 /io, illetve 10 2 Ae krral való megállapítása; oly kikötéssel azonban, hogy oly só után, melyért a kincstár a termelési helyen 1 írtnál métermázsánkint kevesebbet kap, a magasabb szállítási díj a 320.000 métermázsát meghaladó évi mennyiségért nem fizettetik. A felsorolt kedvezmények a bányakincstár üzleti érdekében találnak magyarázatot s azok az államkincstárra közvetlen megterhelést nem róvnak, sőt inkább a következő előnyökkel járandnak, u. m.: 1. A sziget kamara-szlatinai vonal átépítése következtében a sziget-kamarai sószállitó hivataloknál a keskenyvágányú vasút kocsijaiból a rendes vágányú vasút kocsijaiba való átrakásnál eddig felmerült métermázsánkénti 1 13 A<>» krnyi költség elesik, vagyis 320.000 mm. mennyiségnél évenkint 3.616 frt átrakodási költség takaríttatik meg. 2. Ugyancsak a sziget-kamarai sószállitó hivatalnál a sziget-kamara-szlatinai vasút átépítése után a kezelés a jelenlegi forgalom felére fogván leszállani, három mázsatiszti és három szolgai állás fölöslegessé váland, a mely czímen évenkint mintegy 3.800 frt lesz megtakarítható. 3. Az átrakodás mellőzése következtében az úgynevezett lábsó képződés a legcsekélyebb mérvre fog leszállani s ha ez csak 7*%-kal irányoztatik elő, az évenkinti megtakarítás, illetve bevételi többlet 3.000 frtra számitható. A lábsó, jóllehet 80°/°-nyi sót tartalmaz, a sóhivataloküál csak féláron értékesíthető,. 15*
