Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-767. Törvényjavaslat, kereskedelmi viszonyaink legfeljebb 1890. évi deczember hó 31-ig terjedhető ideiglenes rendezéséről azon országokkal, a melyekben az osztrák-magyar monarchia és a török birodalom közt 1862. évi május hó 22-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés 1890. évi julius hó 5-én bekövetkező lejártáig hatályban áll

767. szám. 69 Melléklet a 767. számú irományhoz. Indokolás, „azon országokkal való kereskedelmi viszonyaink legfeljebb 1890. évi deczember hó 31-ig terjedhető ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslathoz, a melyekben az osztrák -magyar monarchia és a török birodalom közt 1862. évi május hó 22-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés 1890. évi július hó 5-én bekövetkező lejártáig hatályban áll". Az osztrák-magyar monarchia és a török birodalom közt 28 évi időtartamra 1862. évi május hó 22-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés f. évi július hó 5-én hatályon kivül lép. Kereskedelmi és hajózási viszonyainknak Törökországgal újból való rendezése czéljából már hosszabb idő óta folynak tárgyalások a török kormánynyal egy kereskedelmi szerződés megállapítása érdekében és habár ezen tárgyalások már elö'rehaladtak, azok mindeddig befejezhetök nem voltak. Az 1862. évi szerződés hatálya kiterjedt volt Törökországnak valamennyi európai, ázsiai és afrikai birtokaira és a porta fenhatósága alatt állott országokra. Ezen országok közül a jövőben Bulgária és Egyptom külön elbánást igényelnek. Az 1878. évi berlini szerződés VIII. czikkében kimondatott ugyanis, hogy a külhatalmak és a fényes porta közt kötött kereskedelmi és hajózási szerződések Bulgáriára nézve is érvényben maradnak és semmiféle változás nem történhetik azokon bármely hatalommal szemben, mig az bele nem egyezett a változásba. Bulgária tényleg 1889. évi deczember hó 31-én Nagybritanniával kereskedelmi egyezményt kötött. Egyptomot illetőleg a török Sultán már 1879. évi augusztus hó 7-én kelt firmánnal felhatalmazta a khedivet, hogy a külállamokkal önállólag kereskedelmi szerződéseket köthessen, minek következtében legújabban Nagybritanniával, melynek szerződése a török birodalommal már a folyó évi márczius hó 1-ével lejárt, az alkirály kötött is ily szerződést. Ezen tények következtében is czélszerűnek látszik, hogy a monarchia ezen két utóbb nevezett országgal is létesítsen kereskedelmi megállapodást. E czélból a tárgyalások szintén már folyamatba tétettek, de miután nincs kizárva azon lehetőség, hogy sem ezen, sem a török kormánynyal hasonló czélból folytatott tárgyalások az