Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-763. Törvényjavaslat, a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről szóló 1883:XXX. törvényczikk módositása tárgyában
763. szám. 39 könnyebben eszközölhető, mint a középiskolák azon categoriájánál, mely a jelzett megkülönböztetés szerint nem áll a kormány rendelkezése vagy vezetése, hanem csak felügyelete alatt. Szigorúbban rendelkeznek a törvényjavaslat 3. és 5. §-ai, a melyek egyfelől az átlépés, másfelől a minimális tanári létszám kérdését szabályozzák. Az előbbit illetőleg, a középiskolai törvénynek az átlépésre vonatkozó intézkedéseit a görög nyelvet tanulók és nem tanulók viszonyaira kiterjeszteni annál szükségesebbnek véltem, mert ily intézkedés hiánya a gymnasiumi tanulóknak a jelen törvényjavaslat által megadott szabad választási jogát könnyen az előmenetelt és fegyelmet veszélyeztető, idestova próbálgatássá engedné elfajulni. A tanári létszám minimumának e javaslat rendelkezéseihez szabott módosítását, a görög nyelvet pótló cursusok felállítása indokolja s habár a hat osztályú gymnasiumoknál (melyeknek csak két évfolyamában taníttatik a jelenlegi tanterv szerint a görög nyelv) a középiskolai törvény minimalis számának egygyel való felemelése az óratöbblettel (hetenkint 8—10 óra) nem is látszik arányban állónak, szükségesnek láttam ezt mégis azért, mert a törvényben előszabott minimalis szám (7) a szerzett tapasztalatok szerint a közönséges szervezetű hat osztályú gymnasium szükséglete szempontjából is elégtelen. Hogy a törvényjavaslat a görög nyelv és irodalom helyett alternative tanítandó tantárgy, illetőleg tantárgyak megjelölését nem tartalmazza, annak oka épen az, hogy a kérdést koránt sem fogom fel ugy, mintha görög nyelv és irodalomnak valamely újon behozandó tanszakok kedvéért kellene helyét elhagynia, hanem ugy, hogy a görög nyelvre és irodalomra eddig fordított tanórákat az e tantárgyat nem tanuló ifjakra nézve a gymnasiumi tanítás jelenleg előszabott czéljának teljesebb elérésére, a gymnasiumi tanítás intensiv megerősítésére kell felhasználnunk. E szempontból teljesen tisztában vagyok magammal arra nézve is, hogy a törvényhozástól nyerendő felhatalmazás alapján a rendelkezésem és vezetésem alatt álló intézetekben mely tantárgyak tanulását fogom a görög nyelvtanítás alól mentesítendő növendékekre nézve kötelezővé tenni. A görög nyelv és irodalom a jelenleg a kormányzatom alatti gymnasiumokra nézve érvényben levő tanterv szerint az V. osztályban 5, a VI. osztályban 5, a VII. osztályban 5 és a VIII. osztályban 4 órában taníttatik hetenkint. Ez tehát mind a négy osztályban összevéve heti 19 órának felel meg. E törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése esetében a görög nyelvet nem tanuló ifjakra nézve a négy felsőbb osztályban ilyképen megmaradó 4, illetőleg 5 heti órát ketté osztva valószínűleg heti 2— 2 órában taníttatni szándékozom: a) a magyar irodalom kibővített ismertetését, mely a jelenleg kötelezőleg előszabott tananyaghoz csatlakoznék s a melylyel kapcsolatban tanulmány tárgyává fognak tétetni a görög remekírók művei magyar fordításban és a görög culturélet nevezetesebb mozzanatai; b) taníttatni fog a rajz, olyképen, hogy e tanítás csatlakozzék a gymnasium alsó négy osztályában jelenleg tanított rajzoló geometriához és szabadkézi rajzhoz azon czélból, hogy geometriai és szabadkézrajzi elemek czélszertí megválasztásával az ifjaknak ugy a rajzolás technicájában való ügyességét fokozza, mint különösen aestheticai érzékét s a képzőművészeti alkotások iránti fogékonyságát fejleszsze. A gymnasiumi tanítás nagyfontosságú tárgya a magyar nyelv és irodalom, a mely — mint a tantervhez kiadott utasítások is mondják, — a legszorosabb kapcsolatban áll valamennyi többi tanszakkal s melynek szolgálatában állanak némileg a többi nyelvek és irodalmak is; ajánlatosnak mutatkozik tehát a nyert szabad időt nemcsak e fontos tárgy bővítésére használni föl, hanem ennek keretében gondoskodni arról is, hogy az ifjúság a görög culturával, nevezetesen a görög irodalom remekeivel megismerkedjék. A rajztanítás folytatását viszont ajánlatossá teszi az a körülmény, hogy egyrészt a rajzolás, kifejező eszköze, a tanulmányok másik nagy ágának, mintegy nyelve, a természettudo-