Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-763. Törvényjavaslat, a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről szóló 1883:XXX. törvényczikk módositása tárgyában
86 763. szám. Melléklet a 763. számú irományhoz. Indokolás, i „a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről szóló 1883. évi XXX. törvényczikk módositása tárgyában" a törvényhozáshoz benyújtott törvényjavaslathoz. Az 1883. évi XXX. törvény czikk megadta az alapot arra, hogy középiskoláink korszerűen fejlődjenek s bennök a tanítás színvonala s az általa elért eredmények általánosan emelkedjenek. Hogy e czélt annyira, a mennyire azt a viszonyok megengedték, elértük, vagy legalább megközelítettük, arról a nevezett törvény életbelépte óta lefolyt alig hét évi időszak is már tanúságot tesz. De valamennyi baját középiskolai ügyünknek e törvény sem orvosolhatta, még pedig annál kevésbbé, mert e bajok legnagyobb része az egész művelt világban egyaránt feltalálható s azoknak megszüntetése nemcsak a szakköröket, hanem a közvéleményt is mindenütt élénken foglalkoztató s mind máig megoldottnak nem tekinthető kérdésekkel függ össze. Hazai viszonyaink és tapasztalataink útmutatása nyomán s figyelemmel nemzeti közműveltségünk szükségleteire, én a középiskolai kérdés leghelyesebb megoldását oly középiskola megalkotásában vélném feltalálhatni, a mely egységes alapokból kiindulva csak felsőbb osztályaiban válik két-, vagy többfelé, s nyújt különböző képzést az ifjaknak, tekintettel azok hajlamára és képességére, sőt figyelemmel választandó életpályájukra is. Belátom azonban, hogy a kérdés ily gyökeres reformra még nem érlelődött s ezért a középiskolai törvényben lefektetett rendszer megváltoztatását javaslatba nem hozhatom; de másrészt halaszthatatlannak tartom, hogy a legégetőbb bajon már most segítsünk, és pedig oly módon, hogy az előttem lebegő teljes reformterv létrejöttének útja ez által is egyengettessék. A legégetőbb baj véleményem szerint a következő jelenségekben nyilvánul: A mai kor műveltsége által igényelt ismeretanyag mindinkább növekedő tömege és az e műveltségre vezető képzésnek mindinkább érvényesülő sokoldalúsága általán nehéz problémákat állítanak a középiskolai oktatás elé s ezeket nálunk még megnehezítik sajátságos nyelvi viszonyaink, nevezetesen a soknyelvűség s az együttes oktatásnak ebből folyó akadályai. Ezek magyarázzák meg, hogy a nyelvi disciplinák terén középiskoláinkban — a reáliákhoz hasonlítva — általán még mindig fogyatékosnak mondható eredményt érünk el s hogy mind általánosabbá válik az óhajtás: a középiskolai tananyagnak különösen e részében könnyitő változtatását eszközölni. Másrészt tapasztalható, hogy fölös számmal létező gymnasiumainkba a tanulóknak óriási tömege tódul s igy szükségkép az ifjak egy nagy része oly képzésben részesül, mely hajlamával, képességével, jövendőbeli életpályájával és társadalmi helyzetével teljes összhangban nem áll, s előbb vagy utóbb bekövetkező csalódást és elégtelenséget szül.
