Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-811. Az igazságügyi bizottság jelentése, "a kir. törvényszékek és kir. járásbiróságok székhelyeinek és területeinek meghatározásáról" benyujtott törvényjavaslat tárgyában

'811. szám. 237 kormány a statistikai adatok összegyűjtésével és előterjesztésével a törvényhozás ebbeli utasításának megfelelt, a gyűjtött ügyforgalmi adatok a bíróságok számának, a területek beosztásának, a székhelyek meghatározásának és a birói létszámnak végleges megállapítására megnyugvással elfogadható alapot még sem szolgáltathattak, mert a büntető törvénykönyv, a kihágási törvény, a polgári törvénykezési rendtartás módositásáról és a végrehajtási eljárásról szóló törvények életbeléptetésében oly újabb körülmények merültek fel, melyeket az első bíróságok hatósági körére való visszahatásuknál fogva a végleges bírósági szervezet megkészitésénél figyelmen kívül hagyni nem lehetett. De az újabban felmerült mozzanatok és óhajok, milyenek: a büntető eljárásnak törvénynyel való szabályozása, a polgári perrendnek a szóbeliségre és közvetlenségre való fektetése, a kir. ítélőtáblák szervezése és az ügyforgalomnak az említett törvények következtében jjbeállott szaporulata végre a bírósági szervezetnek a közigazgatási terület beosztásával való összhangba hozatala, az akkori igazságügyi kormányt arra indították, hogy az 1875: XXXVI. t.-cz. 4. §-ának oly irányban való módositását hozza javaslatba, hogy a végleges bírósági szervezet iránti javaslatát a kir. ítélőtáblák szervezésére vonatkozó törvényjavaslattal egyidejűleg, legkésőbben azonban 4 év alatt terjeszthesse a törvényhozás elé; mely módosítást a törvényhozás az 18S5: III. törvényczikkben el is fogadott. A birói létszámnak törvényben való megállapítása azonban már hallgatólag elejtetett. Az igazságügyi kormány azonban az 1885: III. t.-cz.-ben foglalt utasításnak, főleg a kir. ítélőtáblák szervezésének a bűnvádi eljárás jogorvoslati rendszerével való szoros összefüggésénél fogva a kitűzött négy év alatt meg nem felelhetvén, ezen határidő lejárata előtt vagyis 1889. márczius 4-én 391. sz. a. az 1885: III. t.-cz. módositásáról javaslatot terjesztett a t. képviselőház elé, melyben a kir. ítélőtáblák szervezésére egy évi, a kir. törvényszékek és járásbíróságok számának, székhelyeinek és területeinek megállapításiról szóló törvényjavaslat előterjesztésére, a kir. Ítélőtáblák működése megkezdésének napjától számítandó két évi időhaladékot kért. Miután ezen javaslat törvényhozási tárgyalás alá nem került, az igazságügyi kormánynak vagy az 1885: III. törvényezikkben foglalt meghatalmazásnak meghosszabbítása iránt kellett intézkednie, vagy pedig a törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek és területeinek végleges szervezésére vonatkozólag egyéb javaslatokat tenni. Az igazságügyi bizottság helyeslésével találkozott, hogy a jelen javaslat a határidőhöz kötött halasztások rendszerével szakítva, a bírósági szervezet állandóságához kötött és a törvényhozás többször ismételt kivánatainak is alapjául szolgáló igényeket a viszonyokhoz mér.en és az ezek által engedett lehetőség határán belül kielégíteni óhajtja és helyeslésével találkoztak azon eltérő intézkedések is, melyeket a javaslat a hatalmi jogkör tekintetében, egyrészt a kir. törvényszékek székhelyeire, másrészt a kir. járásbíróságok székhelyei- és területeire vonatkozólag felállít. A kir. törvényszékek székhelyei — néhány törvényszék kivételével — rendeletben jelöltettek ki, s azokon — számuk csökkentése nélkül — változtatást a ministerium rendeleti utón bármikor tehetett. A kir. táblák szervezéséről szóló és a törvényhozás mindkét háza által elfogadott javaslat 2. §-a azonban a kir. törvényszékeknek a kir ítélőtáblák kerületeibe való beosztása által, a törvényszéki széhelyeket egyenkint törvénybe iktatván, a bizottság ennek logikai folyományát látja a jelen javaslat 1. §-ában foglalt azon intézkedésben, hogy a kir. törvényszékeknek jelenlegi székhelyei csak törvénynyel változtathatók meg. A kormány a törvényszéki székhelyek tekintetében a gyökeresebb változtatásokat már keresztülvitte, s e székhelyek állandóságának vagy ideiglenességének kérdése a birák áthelyezhetetlenségéhez kötött érdekeit is elég közelről érinti, hogy a kir. táblák által gyakorlandó