Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-806. A kereskedelemügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a Galicziába behozandó árpa, zab, tatárka és rozs után járó vámoknak ideiglenes hatályon kivül helyezése iránt
222 806. szám. A cs. kir. kormány ezen megkeresését, a helyzet következő előadásával indokolta. Galicziában a múlt évben az ott uralgott száraz időjárás által előidézett rósz termés következtében oly nagy a szükség, hogy a gazdák, különösen az Oroszországgal határos kelet részekben, még a tavaszi vetőmagul szükséges mennyiségben is hiányt szenvednek. Noha Galicziának némely, a csapás által kevésbbé sújtott vidékén különösen a nagybirtokosok és gabnakereskedők, habár aránylag jelentéktelen gabnakészletekkel rendelkeznek, — mindazáltal á gabnanemííek árai oly magasak, hogy azok beszerzésére a szegényebb sorsú gazdák képtelenek, annál is inkább, mert az illető gabnanemöeknek Galiczia jobb termésű vidékeiről az inség által leginkább sújtott kerületekbe még mérsékelt viteldíjtételek mellett való szállítása is oly nagy költségekkel járt volna, hogy azok a vetőmagnak megfelelő áron való beszerzését lehetetlenné tették volna. Ehhez járult még az is, hogy a kevésbbé sújtott vidékeken a múlt évben betakarított némely gabnanemííek minősége is oly silány, hogy a Galicziában készletben levő gabnamennyiségek inkább élelmi czélokra voltak csak alkalmasak, vetőmagul azonban használhatók nem voltak. Ezen ínséges helyzet nyomása alatt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya továbbmenőleg arra nézve is kénytelen volt intézkedni, hogy Gralicziának a rósz termés által sújtott vidékei részére 1889. évi október hó 6-án kelt s az osztrák összministerium 1890. évi január hó 4-iki hirdetménye szerint alkotmányszerííleg jóváhagyott császári rendelettel és az osztrák törvényhozás által 1890. évi április hó 2-án alkotott tör vény nyel az állami bevételekből 300.000, illetve még külön 700.000 forintnyi vissza nem térítendő segély és 600.000 forintnyi kamat nélküli előleg nyújtatott. Megjegyzem még, hogy a szóban levő 17 galicziai kerület 1*5 millió főnyi népességgel bir, a szántóföld területe pedig 2,042.169 hold. A magyar kormány ezen helyzet mérlegelése mellett el nem zárkózhatott annak felismerése elől, hogy Galicziában tényleg oly viszonyok forognak fenn, melyek az 1882. évi XVI. t.-cz. VII. czikkében előre látott kivételes intézkedés foganatosítását szükségessé teszik, és miután a múlt évben Magyarországon is részben gyenge gabonatermés volt, a magyar kormány, a ministertanács f. évi február hó 22-én tartott ülésében hozott határozata alapján a kivánt intézkedésekhez hozzájárulását kijelentette. Miután azonban megállapittatott, hogy Magyarország múlt évi tengeri-terméséből még nagyobb készletek maradtak fenn, ugy, hogy ezen czikkre nézve a vámhatár megnyitása nem látszott okvet lenül szükségesnek, a magyar kormány a 20.000 métermázsa tengeri behozatalára hozzájárulását ki nem terjesztette, hanem e tekintetben olykép intézkedett, hogy ezen czikknek Graliczia ínséges vidékeire való kivitele messzemenő szállítási kedvezmények segélyével lehetővé tétessék. Ehhez képest azon vámdíjösszeg, mely a fenmaradó összesen 130.000 métermázsa gabona után elengedtetett, 103.500 arany forintot tesz. Egyúttal a vámmentes gabona-behozatal ellenőrizésére szigorú ellenőrizési intézkedések rendeltettek el, melyeketa következőkben van szerencsém összefoglalni: 1. Az ellenőrzés kiterjesztetett arra, hogy a gabona beszerzése közvetlenül a kis-és nagybirtokosok és bérlők által, vagy az országos bizottság vagy a kerületi képviseletek közvetítésével, de mindig az országos bizottság igazolványai alapján történjék; hogy a vámkezelésre bizonyos vámhivatalok jelölendők ki és hogy a szállítmány átvétele a vámhivatali kisérőjegyen az igazolványban megnevezett által ismertessék el. 2. A maximalis mennyiségek az egyes vidékekre nézve kijelölt beviteli vámhivatalok közt megfelelőleg osztandók fel. 3. Annak ellenőrzésére, hogy a vámmentesen behozandó mennyiségek valósággal a segélyre szorult földbirtokosok és bérlők által használtassanak fel, elrendeltetett, hogy a kisérőjegybe, a mely
