Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-805. Törvényjavaslat, az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről
• 805. szám. 219 Ezen okoknál fogva és tekintettel arra, hogy mindenütt, hol a törvény vagy szokás a szünetelési időt állapította meg, a vasárnap van kijelölve, mint oly nap, melyen az ipari munkának szünetelnie kell, a törvényjavaslat 1. §-ában ki yan mondva, hogy vasárnapokon a magyar szent korona területén az ipari munkának szünetelnie kell. A pihenés tartamát és ezzel kapcsolatban a munka tilalmát a törvényjavaslat 2. §-a hetenkint legalább 24 órára szabja meg. Mindazonáltal nem hagyható figyelmen kívül, hogy vannak egyes iparágak, illetve bizonyos munkák, melyeknek folytatását vasárnapon sem lehet teljesen megakadályozni. Léteznek ugyanis iparágak, melyeknél az üzem félbeszakítása nagy kárral jár, vagy a melyek a fogyasztó közönség igényeit tekintve, vagy a közforgalom érdekében (mint pl. a közlekedési vállalatok) vagy a közérdek szempontjából (mint pl. sürgős jellegű hadfelszerelések, árvízvédelmi intézkedések) vagy végre államháztartási szempontokból (egyedárásági üzemekben, pénzverdékben stb. előforduló sürgős munkák) nem igen szünetelhetnek, vagy melyek gyors végrehajtása szükséges. Ezekre nézve kivételesen meg kell tehát engedni, hogy a munka a törvényes szünetelési napon is folytattassék. Mindezen különböző iparágakat és eseteket magában a törvényben egyenkint felsorolni és meghatározni nem lenne czélszeríí, mert az igények és viszonyok épen ugy, mint a gyártási eljárás és műveletek időnkint változnak és ehhez képest minden egyes kivétel felállítása vagy esetleg megszüntetése alkalmával az illető törvényt mindegyre változtatni, módosítani és kiegészíteni kellene. Megfelelőbbnek és czélravezetőbbnek látszik tehát, ha ily kivételek kormányrendelet utján állapittatnak meg vagy szüntettetnek ismét meg, mire nézve a törvényjavaslat 3. §-a szerint a kereskedelemügyi minister, ki a rendelet megállapításánál a belügyi és a földmívelési ministerekkel, Horvát-Szlavonországokra nézve a horvát-szlavon-dalmátországi bánnal egyetértőleg járna el; az 5. §. szerint pedig a bányászati, kohászati üzemekre, az állami pénzverdére és az állami egyedárúságokra nézve a pénzügyi minister fogna rendeleti utón intézkedni. Oly esetekben is azonban., midőn a vasárnapi munka kivételesen egyes iparágak tekintetében megengedtetik, a munkásoknak felváltásáról és a pihenési idő biztosításáról a törvényjavaslat 4. §-a olyformán gondoskodik, hogy az ily üzemben alkalmazottak legalább minden hónapban egy teljes, vagy minden két hétben legalább egy fél napi pihenést élvezhessenek, A viszonyoknak gondos megfigyelése vezérelte a kormányt ezen részletek megállapításában. A kivételeknek administrativ utón való meghatározhatását, tehát a kormány szabadabb mozgását, a versenyviszonyok is igénylik. És a midőn ezt hangsúlyozom, azon nézetemnek is kell kifejezést adnom, hogy e kivételeknek a törvény hatályát komoly ok nélkül gyöngiteniök nem lesz szabad, mi végből a kormány mindig figyelemmel lesz az egymással szemben álló érdekeknek méltányos és igazságos kiegyeztetésére és arra, hogy a közérdek által megszabott szükségesség határai túl ne lépessenek. Minthogy a munka szünetelés a fentebbiekben előadott indokok alapján kötelezőleg volna kimondandó, természetes, hogy a törvényben foglalt intézkedések hatályossága iránt intézkedni kellend, és ennélfogva a törvényes munkatilalom áthágása a 6. §-ban mint kihágás büntetendőnek nyilvánittatik, és pedig nemcsak a munkaadó, hanem a munkással szemben is. A beterjesztett törvényjavaslat 1. §-ában foglalt intézkedések az 1868 : LHI. törvényczikk 19. §. 2. bekezdésének fentebb már emiitett intézkedését némileg kibővítik, a mennyiben eddig csak a nyilvános vasárnapi munka volt tilalom alá véve, a törvényjavaslat szerint pedig a tilalom a nem nyilvános munkára is kitérjesztetik. 28*
