Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-798. Elnöki zárjelentés, a szent István koronája alatti Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmát társországok 1887-92-iki közös magyar országgyülésének 1890. évi május hó 10-ik napján befejezett 3-ik ülésszakáról
180 798. szám. a) az 1—9. folyó számmal megkülönböztetett tanácskozó osztályokba besoroltam és az osztályokat alakulásra felhívtam. A képviselőház pedig az országgyűlési ügyek előkészítése czéljából a házszabályok által előirt bizottságoknak megválasztását és az igazságügyi bizottsági tagok eddigi 15 számának 19-re emelését határozta el. A következő ülésekben a ház: b) a 14 állandó, u. m.: az igazságügyi, a pénzügyi, a közlekedésügyi, a kérvényi, a közoktatásügyi, a gazdasági, a naplóbiráló, a véderői, a könyvtári, a mentelmi, a számvizsgáló, a zárszámadásokat vizsgáló, a közgazdasági és a közigazgatási bizottságait, — továbbá c) a közös ügyek tárgyalására az 1867 : XII. t.-cz. értelmében hivatott országos bizottságba saját rendes és póttagjait választotta meg. A felsoroltakon kivül azonban az országgyűlés egész tartamára már az 1-ső ülésszak kezdetén megválasztva voltak s jelenleg is működtek még d) a következő 11, u. m.: az igazolási állandó, az 1—9. folyó számmal megkülönböztetett biráló és az összeférhetlenségi bizottságok; valamint e) 2 országos, u. m.: a függő államadósságokat az 1868: IV. t.-cz. értelmében ellenőrző és a Horvát-Szlavón társországokkal megújítandó pénzügyi egyezményt előkészítő országos bizottságok is. A felsoroltak szerint a képviselőház tagjai a 3-ik ülésszakban összesen 25 képviselőházi és 3 országos, együtt 28 bizottságban és 9 osztályban voltak hivatva, az országos üléseken kivül, törvényhozási működésüket gyakorolni, és tényleg gyakorolták is"; a könyvtári és a naplóbiráló bizottságok által a ház elé jelentés nem terjesztetett; az osztályok pedig, minthogy egyetlen ügy sem utasíttatott hozzájok, ebben az ülésszakban sem üléseztek. IV. A képviselőház ez ülésszakba ni ügyforgalma tárgy és szám szerint. 1. Királyi leirat intéztetett az országgyűléshez 4, u. m.: a) a jelen ülésszakot az 1889. évi június 17. napjától október 12. napjáig elnapoló; b) gróf Károlyi Tibort, a vallás- és közoktatásügyi ministerre kinevezett gróf Csáky Albin helyett, a főrendiház alelnökévé kinevező ; c) Tisza Kálmán ministerelnököt a kormány összes tagjaival együtt saját kérelmükre ministeri állásaiktól felmentő s egyúttal gróf Szapáry Gyula előbbi földmivelésügyi ministert ministerelnökké és belügyministerré, — gróf Bethlen András főispánt földmivelésügyi ministerre kinevező, a többi ministereket pedig az addig is viselt állásaikban megerősítő; d) a jelen ülésszakot ma bezáró ésa4-ik ülésszakot f. évi május hó 12-én megnyitottnak kijelentő kegyelmes kir. leiratok. Mind a négy hódoló tisztelettel kihirdettetett s a főrendiházzal közöltetett. 2. H o r v á t-S z 1 a v o n-D almát országok országgyűlésétől érkezett átirat 6, u. m.: a) Josipovich Imrének a közös magyar országgyűlésre képviselővé történt megválasztása és felküldéséről; b) a Magyarország és Horvát-Szlavón-Dalmátországok között 1886. évre eszközölt leszámolások érdemében a magyar országgyűlés mindkét háza határozatainak tudomásul lett vételéről; c), d), é), f) gróf Khuen Antal, Zindl Antal és Pavlekovics Ottó, a horvát-szlavón országgyűlés által felküldött képviselőknek elhalálozásáról s helyettök három új képviselő megválasztásáról. Mindezen átiratok tudomásul vétettek.