Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-773. Az igazságügyi bizottság jelentése, "a kir. itélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről" benyujtott törvényjavaslat tárgyában

773. szám. 125 A kellő folytonossága és részletes felügyelet hiányából nagy bajok és inconvenientiák származtak s hogy az alsó biróságok, az állapotoknak tapasztalható javulása daczára, nem feleltek meg mindenben a hozzájuk fűzött reményeknek: annak oka leginkább arra vezetendő vissza, hogy az ország különböző részén elhelyezett birák teljesen isolálva s felülről folytonosan gyakorolt felügyelet nélkül voltak, hogy a felsőbb és alsó biróság között hiányzott azon kölcsönhatás, melyet csak jó szervezet teremthet meg, s melyet a birói határozatok puszta felülvizsgálása magában még nem létesíthet. A mi a kir. Ítélőtáblák által az elsőfolyamodású bíróságok felett gyakorlandó felügyeleti jogot illeti: az igazságügyminister kijelentette, hogy e törvényjavaslatot ki fogja egészíteni »egy a birói szervezetre vonatkozó, legkésőbb őszszel benyújtandó törvényjavaslat, melyben szabályozva lesz a biróságok és ügyészségek feletti felügyelet minden fokozatban s melyben más az elsőfolyamodású biróságok szervezetét tárgyazó reformok is be lesznek foglalva, melyek leghelyesebben együttesen s külön törvényben ölelhetők fel«. A bizottság a minister e nyilatkozatát megnyugtatólag vette tudomásul, mert szükségesnek tartja, hogy a kir. táblák újjászervezését közvetlenül kövesse az a törvény, mely részletesen szabályozza a felügyeleti jog miként gyakorlását s azon hatáskört, melylyel a kir. táblák az alájuk rendelt e. f. bíróságokkal szemben fel fognak ruháztatni. A fennebb kifejtett okok vezérlik a bizottságot, midőn elfogadásra ajánlja azon törvényjavaslatot, melynek rendeltetése a főtörvényszékek szervezését minden további halogatás nélkül keresztülvinni s ez által megtenni ez első lépést a perjog gyökeres átalakításának kitűzött czélja felé. I. Áttérve most a törvényjavaslat egyes szakaszaiban foglalt fontosabb elvi dispositiók méltatására s azon módosítások felsorolására s megokolására, a melyeket a bizottság az eredeti javaslaton tett: a törvényjavaslat intézkedései között kétségtelenül a legfontosabbak azok, a melyek a kir. ítélőtáblák székhelyeinek számára s a bírósági kerületek mikénti beosztására vonatkoznak. A bizottság behatóan tárgyalta ezen kérdéseket, melyek az ország közvéleményét hónapok óta foglalkoztatják s annyira absorbeálták a közérdeklődést, hogy e miatt egészen háttérbe szorultak a törvényjavaslatnak más fontos elvi intézkedései, melyek más körülmények között beható fejtegetéseknek képezték volna tárgyát. A székhelyek helyes kiszemelése és a főtörvényszéki területek aránylagos beosztása minden országban nagy nehézségekbe ütközött, kétszerte nagyobbra hazánkban, a hol az ország különböző részeiben az ipar által kifejlesztett s aránylagosan felosztott nagy központok nem léteznek, hol a nagyobb városok részben mint agriculturalis központok fejlődtek, részben pedig még a képződés és fejlődés stádiumában vannak. Innen ered azon visszásság, hogy az ország némely részeiben a kir. Ítélőtáblai székhelynek alkalmas város nem található, s e miatt, habár a táblai székhelyek aránylagos felosztása igazságügyi és politikai szempontból kívánatosnak mutatkoznék, ezen országrészekben királyi táblákat elhelyezni nem lehetett,— az ország más részein ellenben, különösen délkeleten, székhelynek alkalmas annyi város létezik, hogy a különben jogos igények mind kielégíthetők nem voltak. A javaslat azonban csak a létező viszonyokkal számolhatott s a tervezett beosztásnál kettős szempontból indult ki: hogy a kir. Ítélőtáblák lehetőleg oly városokban helyeztessenek el, melyek a fejlettségnek magasabb fokán állanak és nagyobb*? területeknek társadalmi és gazdasági központját képezik, s hogy a kir. Ítélőtáblai székhelyek akkép helyeztessenek el az országban, hogy az azokhoz utasított terület és népesség, ha nem is teljesen egyenlő, de legalább aránylagos módon legyen felosztva.