Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-772. Törvényjavaslat a kir. törvényszékek és kir. járásbiróságok székhelyeinek és területeinek meghatározásáról

118 772. szám. Melléklet a 772. számú irományhoz. Indokolás, „a kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok székhelyeinek és területeinek meghatározásáról" szóló törvényjavaslathoz. I. Az 1885 : III. t.-czikk 1. §-a az igazságügyministernek kötelességévé teszi, hogy a kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok számának, székhelyeinek és területeinek megállapitása végett a javaslatot lehetőleg a kir. Ítélőtáblák szervezésére vonatkozó törvényjavaslattal egyidejűleg, legkésőbben azonban négy év alatt terjeszsze a törvényhozás elé. A törvényben kijelölt négy év 1889. évi márczius havában letelvén, hivatalbeli elődeim nem voltak abban a helyzetben, hogy a kitűzött határidő alatt a törvényhozás által kivánt javaslatokat előterjeszthették volna. Közvetlen elődöm azonban még a meghatározott határidő letelte előtt kötelességszertíleg a képviselőház elé a 283. számú, de tárgyalás alá nem került javaslatot terjesztette, melyben előadva az 1885 : III. t.-czikk 1. § ában kivánt javaslatok előterjeszthetésének akadályait, újabb, mégpedig a szervezendő kir. Ítélőtáblák működése megkezdésének napjától számított két évi határidőt kért a kir. törvényszékek és járásbíróságok számának, székhelyeinek és területeinek megállapításáról alkotandó törvényjavaslatnak előterjesztésére. Minthogy a törvényhozás már három ízben (1871 : XXXII. t.-czikk 6. és 7. §-ai, az 1875 : XXXVI. t.-czikk 4. §-a, az 1885 : III. t.-czikk 1. §-a) utasította az igazságügyi kormányt a kérdéses javaslat előterjesztésére, és ez mindez ideig meg nem történhetett: ennélfogva elutasithatlan kötelességemül ismerem leplezetlenül feltárni az okokat, a melyek miatt a törvényhozás akarata ugy, miként ez a fentebb hivatkozott törvényekben kifejezésre jutott, eddig teljesíthető nem volt. De egyuttal elérkezettnek látom az időt arra is, hogy mái ne további határidőhöz kötött halasztást, hanem oly megoldást hozzak javaslatba, a mely a bírósági szervezet állandóságához kötött és a törvényhozás többször ismételt kivánatainak is alapjául szolgáló igényeket — legalább részben — kielégíteni alkalmas. Midőn a föntebb emiitett törvények előtérbe állítják annak szükségességét, hogy a kir. törvényszékek és járásbíróságok számát, székhelyeit és területköreit törvény állapítsa meg: ugy a törvényhozás bizonyára oly törvény megalkotását czélozza, a mely biztos adatokon és szilárd alapon állva, nem az ideiglenesség, de a tartósság, az állandóság jellegével bírjon. Ily törvény pedig nem létesülhet előbb, mint akkor, ba mindazok a feltételek teljesíttetnek, a melyek a kir. törvényszékek és járásbíróságok számának, székhelyeinek és területeinek állandóságát biztosítják.