Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-769. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a Holicstól a magyar határszélig Gőding irányában vezetendő h. é. gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténte tárgyában

769. szám. 101 állítani, és a töltés lába és a nyitandó anyagárok lejtője közt legalább 0*80 méter széles padka hagyandó; azonfelül az anyagárkok oly módon létesítendők, hogy azokba káros vízfolyások ne keletkezhessenek. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább is 0*80 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó, és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és a Morva folyó kisebb mellékágain átvezető, valamint az ártéri hidak is ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között Oso méter nyílt magasság marad­jon, a Morva folyó főágain építendő hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság 1*50 méternél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédmüvekkel ellátandók. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állitandók elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számított 8—8 méter hosszaságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek létesítendők. Az állomási hozzájáró utak azon részei, melyeket engedélyesek tartoznak előállítani, valamint az állomási fönsikon fekvő utak is 0'15 m. kőalappal és ugyanoly vastag kavicsolással létesítendők. A felépítmény beágyazásához kavics használandó s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0*25 m. vastagsággal és a síntalpak magasságában 2"80 m. szélességgel kell biruia. Állomási terek, a kocsiutak és kocsiközlekedésre szánt térségek kivételével, 10 cm. őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavics-réteggel boritandók. Tartalékul kötelesek engedélyesek kilométerenként 40 köbm. beágyazási anyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendel­kezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon vízáteresztők, melyek felett feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából létesítendők; míg a nyilt műtárgyak egészen fából is építhetők, megjegyeztetvén, hogy ezen műtárgyak hídfői, szárnyai és jármainak összes faalkatrészeihez csak tölgy-, vagy vörös fenyőfa használható. III. Felépítmény. A pálya l­435 m. vágány-szélességgel építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, a nyilt pályán folyóméterenként 23'6 kilogrammnál, a holicsi állomáson pedig folyóméterenként 33­o kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazáua mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, miszerint, igénybevételök négyzet-centiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. Egyébként a nyilt pályán 23-6 kilogrammnál nehezebb szelvényű ócska, de teljesen hasz­nálható állapotban levő vassínek alkalmazása is megengedtetik. A vágányok egymástóli távolsága középtől-középig mérve, az állomásokon legalább 4*5 m., a nyilt vonalon pedig legalább 3.5 métert tegyen. Engedélyes köteles a felépitményi anyagok V» %-át, valamint egy teljes váltót és keresz­tezést a szükséges talpfákkal együtt tartalékai az építési alapból beszerezni a az üzletnek­rendelkezésre bocsátani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom