Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-769. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a Holicstól a magyar határszélig Gőding irányában vezetendő h. é. gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténte tárgyában

94 769. szám. 12. §, A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabat­nak meg: a) a személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő 11-od osztályú-, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyesek három kocsiosztályt rendeznének be, a közbeneső osztályért, személy- és kilométerenként 4 kr. díjtétel szedhető be. b) Uti podgyásznál és gyors árúnál, melyek 10 klgr.-nyi súlytételekre fölfelé kikerekit­hetők, 10 klgr. és kilométerenként 0 40 kr.-nyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti pod­gyásznál szabad súly nem követelhető. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási t^tel kilométerenkint és 100 klgr.-onként az I. db. árú-osztályban 0-90 kr., a II. mérsékelt db. árú-osztályban 0-60 kr. és a terjedelmes árúk után 1-20 kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakomá­nyokban kilométerenként és 100 klgr.-onként legfeljebb 0 50 kr. díjtétel mellett szállítandó. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabárú­osztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. A szedhető legmagasabb kezelési illeték kocsirakományok után 100 klgr.-onként 4 kr.-ban állapittatik meg. Az árúk osztályozása s a többi szállítási határozmányok tekintetében, valamint a keze­lési és mellék-illetékek és a darabárúk utáni kezelési illetékek s végül a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határoz­mányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fen­nebbi 7-ik §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7'/»-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi ministernek az engedélyesek meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonat­kozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyesek a vasút üzletét mindenkor olykép fogják vezetni, hogy díjszabási intéz­kedéseik a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangban legyenek, különösen kötelezik ma­gukat engedélyesek: 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyeznek, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogják; 2. hogy külföldi czikkre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fognak engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után szednek, 13. §. Az előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek engedélyesek által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában, minden szállítási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszál­líthatok. Az ekként leszállított díjszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e felemelés csak a szabályszerű kihirdetés napjától számított három hó múlva lép hatályba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom