Képviselőházi irományok, 1887. XXI. kötet • 713-757. sz.

Irományszámok - 1887-726. Törvényjavaslat, a Ludovika-akadémiára vonatkozó 1872. évi XVI. és 1883. évi XXXIV. törvényczikkek némely rendelkezéseinek módositásáról

726. szám. 147 9 • A Ludovika-akadémiának, mint tisztán katonai intézetnek vezetője, a nevelés és oktatás vezetése és felügyelete mellett, a növendékek katonai kiképzését és gyakorlatait is vezeti, az intézetbeli katonai szolgálatot szabályozza, és a fegyelmet fentartja, valamint az intézethez tartozó katonai személyek fölött tényleg mint parancsnok működik és ennek megfelelő jogokat gyakorol, és ily minőségében és e hatáskörében, az eddiginél megfelelőbben és helyesebben az „parancsnokinak, helyettese pedig „parancsnokhelyettes"-nek nevezhető és nevezendő; valamint ezek, ugy az esetleg tanárokul alkalmazott törzstisztek is — mindannyian a honvédelmi minister előterjesztésére 0 Felsége által lesznek kinevezendők. Ez az intézkedés ép ugy megfelel az alkotmány követelményeinek, mint a fennálló honvédségi szabályok intézkedéseinek. Az intézetben tanárokul alkalmazott többi katonai személy kinevezésére és alkalmazására vonatkozólag a honvédségről szóló törvény rendelkezései lévén mérvadók, az ide vonatkozó határozványok részletezése ezen törvényben mellőzhetők; és elég egyszerűen annak kifejezést adnom, hogy azok alkalmazása a felelős minister hatáskörébe tartozik. A mi a polgári tanárok kinevezését illeti, a mit e §. szintén a felelős minister hatáskörébe utal, azt annál inkább lehetett oda utalni, mert a honvédség jelenleg már tanári állásra alkalmas elegendő számú tiszttel rendelkezvén, egyfelől ily alkalmazás jövőre már amúgy is ritkábban válik szükségessé, másfelől mert a polgári tanárok amúgy is szerződésileg fogadtatnak fel. S ezzel áttérek javaslatom pénzügyi részének megvilágítására. A javaslat 7. §-a szerint az intézet fentartására szükséges kiadások a honvédelmi minister költségvetésébe veendők fel. Az intézet költségei nagyrészt a Ludovika-akadémiai általános alap jövedelmeiben, s a fizetéses növendékek után befolyt tápdíjakban nyerik fedezetüket, s azon költségtöbblet fedezéséről, mely az 1883. évi XXXIV. törvényczikk intézkedései folytán felmerült, a most emiitett töryényczikk — ezúttal is érvényben hagyott 5. §-a gondoskodik. Jelenleg tehát csakis azon költségtöbblet fedezéséről kell gondoskodnom, a mely a jelen javaslat intézkedései folytán felmerülend. Ezen költségtöbblet megközelítő számítás szerint a következő lesz : a) a rendes kiadásoknál .• az 1890. évben 4.200 forint, > 1891. > ......... 20.800 > > 1892. > 38.800 > > 1893. > 61.400 > > 1894. i és a további években állandóan évenkint . . . . . 78.800 » b) az átmeneti kiadásoknál.az 1890. évben ..,.,'.... 38.500 írttal, > 1891. > , . . . 11.200 v > 1892. > . 18.000 > » 1893. » ......... 18.000 > A költségnövekedés az 1890/91. iskolai évnek|október havában kezdődik: és nevezetesen az 1890. évben az I. évfolyam 30 növendéke után három havi költség merül fel, mig az 1891-ik évben már szeptember végéig a 30 növendék 9 havi, és október kezdetével I. a Itanfolyam hozzászámitásáyal hatvan növendéknek még három havi költségei fordulnak elő, s ezen alapon és arányban halad a költségemelkedés 1894. évig, a mikor már mind a négy tanfolyam fellállitva s a költség állandósítva lesz. Az átmeneti kiadásoknál az 1890-iki I. évben azért fordul elő a legnagyobb összeg, mert a szükséges épitkezési és átalakítási költségek ekkor merülnek fel, s ezek mintegy 27.000 forintot 19*