Képviselőházi irományok, 1887. XX. kötet • 674-712. sz.

Irományszámok - 1887-700. 1890. évi I. törvényczikk, a közutakról és vámokról

266 700. szám. Állami kezelés és fentartás alatt levő utak és műtárgyak tekintetében felmerülő hasonló kérdések eldöntésére nézve a jelen törvény 9. §-a mérvadó. 66. §. mBtifgyakon *! Mindazok, kiket valamely közútnak vagy az ezen levő műtárgyaknak fentartása és nS'sTés'bíz- kezelése megillet, tartoznak az iránt kellően gondoskodni, hogy a forgalom folytonosságát ionsága érdeké- . °' "tézkadósek"' és biztonságát megakasztó vagy koczkáztató okok elhárittassanak és ugy a forgalom folytonossága, mint annak biztonsága megóvassék. Érintetlenül hagyva a mulasztásból eredő felelősséget és a büntető törvényeknek ide vonatkozó határozmányait, a felügyelő hatóságoknak jogában áll, közigazgatási utón is megtenni és pedig a mulasztó költségén mindazon intézkedéseket, melyeket a forgalom folytonossága és biztonsága megkíván. Ha valamely közforgalomra szolgáló hid vagy áteresz a forgalom közvetítésére alkalmatlanná vált, addig is, mig az kellően helyreállíttatnék, kötelességében áll az említett műtárgy fentartójának ideiglenes átkelhetési módozatokról gondoskodni, sőt ily esetekben kompot vagy hajóhidat előző engedély és díjszedés nélkül berendezni. Mindazonáltal ekkor is azon határozatok tartandók szem előtt, melyeket a jelen törvény különösen a kompok közlekedési biztonsága és felszerelése tekintetében alább tartalmaz. A hajózható, tutajozható és szabályozás alatt álló vizeken előfordulható ilyen berendezések iránt a kereskedelemügyi ministernek azonnal jelentés teendő. Az ideiglenes állapot ezen jogosultsága az annak életbelépte napjától számítandó egy év leteltével megszűnik. 67. §. * kszttiak tsrz«. Az állami, a tőrvényhatósági és a vasúti állomásokhoz vezető közutak és ezek műkony»einek fel- J ° vétele, tárgyainak, valamint egyéb tartozékainak és földterületeinek előtüntetése és nyilvántartása, valamint a közút tulajdonának elfoglalások elleni biztosítása, az úttest és tartozékai iránt fölmerülhető vitás kérdések eldönthetése czéljából, a nevezett utakról törzskönyvek készítendők. Ezen törzskönyvek műleírásokból és térképekből (helyszínrajzokból) állanak, melyek minden útvonalra és határra nézve törvényhatóságonként külön készítendők. A műleírásban kitüntetendők az útnak összes földterületei, továbbá összes tartozékai, u. m. épületek, hidak, révek, zsilipek, támfalak stb., kavics- és kőbányák, a szolgalmak. A műleírással összhangzásban készítendők a térképek (helyszínrajzok). A műleírás és térkép az illetékes mérnöki hivatal által készítendők, mely azokat a hitelesítési eljárás foganatba vétele czéljából az illető közút közigazgatását intéző hatóság kikérendő hozzájárulása alapján azon törvényhatóság közigazgatási bizottságához mutatja be, melynek területén a kérdéses közút, illetve műtárgy fekszik. Midőn valamely műtárgy több törvényhatóság területén fekszik, ezen állapot a műleírásban kiemelendő és annak terve, illetve műleírása egészben, az érdekelt törvényhatóságok mindegyike részére elkészítendő. A hitelesítés azonban törvényhatóságonként külön-külön az egyes részekre, vagy közös megegyezéssel együttesen is foganatosítható. A közigazgatási bizottság elrendeli a hitelesítési eljárást, annak foganatosítására a küldöttséget kirendeli és legalább 30 napi időközzel határnapot tűzvén ki, erről az érdekelt