Képviselőházi irományok, 1887. XX. kötet • 674-712. sz.

Irományszámok - 1887-693. Törvényjavaslat, a hazai iparnak állami kedvezményekben való részeltetéséről

184 693. szám. kender- és juta-appretirozó gyárak, kötszövészeti gyárak, paszomány- és zsinórgyárak, himző gyárak, nemezgyárak; j) azon bányászati vállalatok, a melyek fémeket lugzás, foncsorozás vagy villamosság alkalmazása mellett termelnek ; k) a mezőgazdasági szeszgyárak. 2. §. Az 1. §-ban emiitett gyáraknak az 1870: LI. t.-cz. 2. §-ában már megadott házadómentességen kivül a következő állami kedvezmények adatnak : a) fölmentetnek a keresetadó alól, illetőleg a bányaadó és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól, valamint az ezen adók után járó községi pótlék s ipar- és kereskedelmi kamarai illetékek alól; végre az általános jövedelmi pótadó alól; b) fölmentetnek a gyári telkek és épületek megszerzéseért és átíratásáért járó illetékek és községi díjak alól; a mennyiben pedig az ily vállalatok részvénytársaság alakjában létesíttetnek, a részvénytársaság megalakulásával és esetleg a részvénytőke megnagyobbításával, valamint a részvényeknek ugy a megalakuláskor, mint a működés ideje alatt tőke-felemelés czéljából történő kibocsátásával járó szerződések és egyéb okiratok után járó bélyeg és illetékek alól ; c) az emiitett vállalatok által gyári czélokra szükségelt tisztátlan sót a pénzügyminister az 1875: L. t.-cz. 13. §-ában meghatározott áron alól is átengedheti és az ezen só kiszolgáltatása alkalmával az illető vállalat által leteendő biztosítékok összegét az emiitett §-ban foglalt mértéken alól is megállapíthatja. 3. §. Azon kérdés felett, vájjon valamely gyári vállalat, mely a jelen törvényben körülirt állami kedvezmények megadását kéri, az 1. §-ban megjelölt kellékekkel bir-e és így a kért kedvezményben részesitendő-e, illetve a kedvezmények megadása iránt beadott kérvény felett a kereskedelemügyi minister, illetve az 1. §. k) pontja alatti esetekben a földmivelésügyi minister a pénzügyministerrel és mindazon esetekben, midőn a mező- és erdőgazdaság érintve van, a kereskedelemügyi minister a földmivelésügyi ministerrel is egyetértőleg határoz. A kedvezmények hatályba léptének napját, úgyszintén annak tartamát ugyancsak a kereskedelemügyi, illetve a földmivelésügyi minister a pénzügyministerrel egyetértve állapítja meg, mindazonáltal azon korlátozással, hogy az engedélyezett kedvezmények hatályba lépésök napjától számítandó legfeljebb 15 évre adhatók. A gyári vállalat fennállásának, illetve további fejlesztésének érdekében, ismételve részesíthető a jelen törvényben meghatározott állami kedvezményekben, de ezen ismételten engedélyezett kedvezmények hatályának összes időtartama sem haladhatja meg a 15 évet. Ugyancsak a fennállhatás, illetve a tovább-fejlesztés érdekében a jelen törvény azon gyárakra is kiterjeszthető, a melyek az 1881. évi XLIV. t.-cz. szerint már részesítve lettek állami kedvezményekben; mindazonáltal ez esetben ugy az 1881. évi XLIV., illetve az 1887. évi III. törvényczikk, mint a jelen törvény alapján adott kedvezmények hatályának együttes időtartama 15 évet meg nem haladhat. 4. §. A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy az 1. §-ban emiitett gyárak építéséhez vagy megnagyobbításához szükséges építési anyagokat, nemkülönben az azok felszereléséhez és berendezéséhez szükséges gépeket és gépalkatrészeket a m. kir. államvasutakon és az állam-biztosítást élvező vasutakon csakis az önköltségek megtérítése mellett szállíthassa.