Képviselőházi irományok, 1887. XX. kötet • 674-712. sz.
Irományszámok - 1887-675. Törvényjavaslat, az 1890-iki népszámlálásról
10 675. szám. A népszámlálás végrehajtása, tehát ugy a követendő módszer, valamint a kérdőpontok megállapítása, a kormány feladatát képezvén, ezúttal csak annyit szükséges megjegyeznem, hogy a legutóbbi népszámlálás alkalmával kezdeményezett módszer, az egyéni számláló lapok rendszere, az akkor szerzett tapasztalatokra és elért eredményekre támaszkodva, a jövőben is fenn volna tartandó. Grondom lesz rá, hogy ezen most már kipróbált rendszer segélyével, a mely a népszámlálásnál bekerülő adathalmaznak legtökéletesebb kihasználását teszi lehetővé, az országos m. kir. statistikai hivatal a különböző közérdekű viszonyokat ez alkalommal is minél számosabb combinatióban dolgozza fel és bocsássa nyilvánosságra. A népszámlálással rendszerint egybekötött állatösszeirást, tekintettel egyrészt azon nehézségekre, a melyeket az a népszámlálás keresztülvitelénél okozni szokott, másrészt az állatösszeirásra nézve lehető legkedvezőtlenebb időpontra, valamint azon körülményre, hogy az igy mellékesen végzett állatösszeirás ugy sem elégítheti ki a gazdasági szempontból hozzá kötött igényeket, s hogy az mint önálló művelet külön czélszerűbben foganatosítható: a legközelebbi népszámlálás alkalmával mellőzendőnek vélném. A mivel kapcsolatban megemlítem, hogy az állatösszeirás már a legutóbbi népszámlálás alkalmával sem az eljárás helyességének tudatából tartatott fenn, mint inkább azon kényszerűségből, hogy a külön összeírás költségei elkerültessenek. Ennek következtében a felvétel már ekkor is csak kétféle házi állatra, a szarvasmarhára és juhokra szorítkozott és a gazdasági szempontból kívánatos részletezés sem volt keresztülvihető, ugy, hogy már 1884-ben új állatösszeirás vált elkerülhetetlenné. Az állatösszeirás helyett azonban szükségesnek tartom az épületek tüzetesebb felvételét. Egyrészt azért, mivel az épületekre, különösen a lakóházakra vonatkozó viszonyok szorosan összefüggnek a népességi viszonyokkal, másrészt, mert magukban véve is nagy culturalis és közgazdasági érdekkel birnak, s felderítésük a középitészeti és tfízkárrendészetre, különösen pedig a tűzkár elleni biztosításra nézve rendkívül becses és tanulságos. Minthogy a javaslat különben megfelel az 1880. évi népszámlálásról szóló 1880: LII. törvényczikk kereteinek, ezen lényegesebb szempontok kiemelése és lényegesebb eltérések kifejtése után az egyes szakaszok alig szorulnak tüzetesebb indokolásra. Az 1. §. azonos az 1880: LII. t.-cz. megfelelő §-ával. A 2. §. a lakhelyek helyett, tekintettel arra, hogy az összeírást az összes épületekre kívánom kiterjeszteni, a köz- és magánépületéket vettem fel. Ugyanezen szakaszból a fentebb kifejtett okokból a némely házi állatok összeírása elmaradt. A 3. §-ban foglalt módositást, a mennyiben e §. a népszámlálás vezetésével és a felette való felügyelettel a közigazgatási bizottság helyett a törvényhatóság első tisztviselőjét, illetőleg Horvát-Szlavonországokban az alispánság és városi tanács helyett a megyei, illetve városi hatóságot bizza meg: Magyarországra nézve a czélszertíség, Horvát-Szlavonországokra nézve pedig a közigazgatásnak időközben bekövetkezett újjászervezése indokolja. A szakasz azon újabb rendelkezése, »hogy az eljárás további részleteit a kereskedelemügyi minister rendeleti utón állapítja meg<, megfelel az 1880-iki számlálásnál is követett eljárásnak, s mint ilyen külön indokolásra nem szorul. A 4. §. azonos a régi törvény 4. §-ával. Az 5. §. megfelel a régi törvény 6. §-ának. A 6. §., a mennyiben a népszámlálás foganatosításából eredő költségek fedezetéről szól, megfelel a régi törvény 7. §-ának. — A költségeket azért kellett 50.000 frttal magasabban, kerek 200.000 írtban előirányozni, mert már az 1880-iki népszámlálás költségei is az előirányzatot jóval meghaladták és tényleg 189.506 frt 90 krt tettek. Tekintve pedig, hogy Magyarország népessége az utóbbi 10 év alatt a népesedési mozgalom feljegyzései szerint több mint egy millióval szaporodott, a, várható nagyobb kiadások fedezésére legalább is 200.000 frtnyi rendkivüli hitelről kellett gondoskodni.
