Képviselőházi irományok, 1887. XX. kötet • 674-712. sz.

Irományszámok - 1887-691. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1888. évi állami zárszámadás megvizsgálása és a m. kir. kereskedelemügyi ministernek, "a diósgyőri gyárnál 1888-ban eszközölt értékleirásról" beterjesztett jelentése tárgyában

150 691. szám. Az országos lótenyésztés előmozdításának egyik leghathatósabb emeltyűje a telivér­tenyésztés lévén, az állam a kisbéri ménes-intézetben rendszerint 25—30 kanczából álló telivér­törzset is tartott. Ezen telivértörzs a legutóbbi évekig hivatásának teljesen meg is felelt, a mennyiben módot nyújtott arra, hogy annak sarjaiból ugy egyes ménesek, mint a köztenyésztés is meg­nyerhesse a kivánt és szükségelt teli vér-anyagot; miután azonban négy éven keresztül kiegé­szítve nem lett, nemcsak hogy számszerint megfogyni kezdett, de a megmaradt példányok is, az elöregedés folytán elvesztették a tenyésztésre nézve ama becsüket, melylyel azelőtt kétség­telenül birtak. A ministerium a telivértörzsnek ezen állapotát mérlegelve, feladatához hűen azon alter­natívát volt kénytelen az összkormány elé terjeszteni, hogy ez vagy hatalmazza fel e ministerium vezetőjét az értékben és hatásában hanyatlott anyagnak feloszlatására, nehogy az értékében sülyedt anyag sarjával az állam a kellő segélynyújtás helyett csakis indokolatlan versenyt teremtsen a magán telivér-tenyésztöknek, vagy pedig hatalmazza fel a ministeriumot a törzs kiegészítésére s a fogyaték következetes pótlására, arra utasítván őt egyúttal, hogy a kiegészí­tésre szükséges pénzösszeg az illető tárcza előirányzatába évenkint felveendő legyen. A ministertanács 1888. május 8-án tartott üléséből elhatározta, hogy tekintettel a telivértörzs fentartásának szükségére, még súlyos pénzügyi helyzetünk mellett sem egyezhetne bele abba, hogy eme törzs végleg feloszlattassék, sőt sürgős teendőnek ismerte el a kiegészítés eszközlését, meghagyván a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministernek, miszerint már 1889-re szóló előirányzatában a kellő összeget tüntesse elő, az 1888-ik évre egyúttal felhatalmazta, hogy a tárcza lótenyésztési kiadási rovatának esetleges megtakarításából 50.000 frtot telivér-kanczák vásárolhatására fordítson. Ennek következtében intézkedett a ministerium, és egy kebeléből kiküldött szakértő által 51.000 forint erejéig 6 telivér-kanczát vett meg Angliában vemhes állapotban és öt szopós csikóval. E 6 kanczának és 5 szopós csikónak vásárlására, a megvétel helyétől a kisbéri állami ménesbe történt szállítására s baleset elleni biztosítására, valamint a kiküldetési költsé­gekre a fennemlitett 60.357 frt 78 kr. adatott ki, mely azonban a ministertanácsi határozat értelmében a tárcza lótenyésztési kiadási rovatainál mutatkozott megtakarításban ellensúlyát találja. 9. c{ím. A fiumei tengerészeti hatóságnál a tárhál kezelésére . 103 frt — kr. A tengerészeti hatóság a tárházakat a magyar államvasutaktól saját kezelésébe vette át, a költségvetési törvényben azonban a kezelési költségekről gondoskodva nem volt, minélfogva a mulhatlanul alkalmazandó éjjeli örök bére, mint előirányzat nélküli kiadás számoltatott el. Viszont ama 1.188 frt 587* krnyi bevétel, mely a tárházaknak átvétele folytán keletkezett, mint előirányzat nélküli átmeneti bevétel van kitüntetve. Túlkiadás a beruházásoknál. Y. fejezet. Előirányzat nélküli kiadás. 8. c\ím, A nagy-szent-miklósi földmives-iskolánál utalványoztatott . . 16.430 frt —- kr. E túlkiadás, midőn 1888-ban az iskola állami kezelés alá vétetett, halaszthatlanná vált és az építkezésekre fordíttatott. Az iskolával kapcsolatos alapitványszerű 24 hold földbirtok, mely az állami átvétel előtt az igazgató haszonélvezetét képezte, állami kezelés alá jutott, melyhez az oktatás sikere végett még 100 hold vétetett bérbe és kezeltetik az állam költségén az állam javára. E megszaporodott földállomány követelte meg a gazdasági épületek létesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom