Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.

Irományszámok - 1887-615. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyminiserium 1890. évi állami költségvetéséről

615. szám. 53 És igy fogyasztási adókból összesen (15—24. czím) 42,602,000 frt elfogadását ajánljuk. Előirányzatunkat igazolja az a körülmény is, hogy az 1889. év három első negyedének eredménye a múlt év utolsó negyedének eredményével együtt 43,414.797 frtot mutat fel; pedig az új szeszadó-törvény hatása — a készletek elfogyásával — ezután [inkább várható. Italmérési jövedék. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 15. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 25. czím. Kiadás. Ezen új czím alatt 1890-re előirányoztatott 813.000 frt; ebből az Összegből esik : a) Magyarországra ................. 313.000 > b) Horvát-Szlavonországra . . . . . . . 500.000 > Összesen . . . 813.000 frt. A Magyarországra eső 313.000 frtnyi összeg a következő rovatok között oszlik meg: 1. Irodai költségek fejében előirányoztatott 20.000 frt; ez az összeg legnagyobb részben a törvény végrehajtásához szükséges nyomtatványok előállítási költségeinek fedezésére fordítandó. 2. Beszedési százalék czímén előirányoztatott 200.000 frt, ebből az összegből ki kell fizetni a községeknek járó 5°/o nyi, s illetve 2%-nyi jutalékokat. Az ebbeli szükséglet pontos meghatározására nincsen biztos támpont, mert előre még nem lehet tudni, hogy a biztosítási tárgyalások folyamán, mennyiben fog érvényesülni az italmérési adó beszedési jogának a községek által való megváltása; a minister ur Magyarországra nézve 200.000 frtot vél előirányzandónak. Mielőtt erre reflektálnánk, előadjuk a következő pontot is. 3. Kivetési költségek fejében az előirányzat 90.000 frt; ebből az összegből fedezendők a kivető és a felszólamlási bizottságokba meghivandó szakértők napidíjai és esetleg útiköltségei. E két pont tárgyalása alkalmával kitűnt, hogy az 1888: XXXV. t.-cz. 69. §-a alapján a zárt városokat már az 1890. évre az italmérési jövedék esetleges feleslegéből megillető részesedésről nincs intézkedés; miután a minister kijelenté, hogy a két pontban felvett 290.000 frtnyi összegből (a többi kiadás nem vé én azt igénybe), esetleg a zárt városoknak és főleg Budapestnek előleget juttathat annak fejébe , bogy az 1890. évi jövedelmi eredmények arra nyitnak kilátást, hogy az év lezárta után, a főváros részesedése bizton bekövetkezik; a bizottság ehhez hozzájárult. Minthogy azonban a bizottság nincs abban a helyzetben, hogy e czímen külön előirányzatot csináljon; az összes előirányzat különben is átalány lévén; a törvény erre vonatkozó intézkedésének is ugy vélünk eleget tenni, ha a 2. és 3. pont alatti előirányzatot összefoglalva, azt következő fogalmazásban ajánljuk elfogadásra : »2. Kivetési költségek, beszedési jutalék és a zárt városokat az 1888 : XXXV. t. ez. 69. §-a értelmében megillető részesedés fejében. ... . . • 290.000 frt. 3. Különféle kiadások fejében előirányoztatott ........ 3.000 frt, mely összeg az előre nem látott költségek fedezésére szolgál, a melyek más rovaton nem számolhatók el.