Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.

Irományszámok - 1887-673. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése, a vallás- és közoktatásügyi ministernek a közoktatás állapotáról szóló tizennyolczadik jelentése tárgyában

392 673. szám. és arról, mily összegeket fordítnak az egyes községek a vagyontalan árvák tartására és segélyezésére; továbbá arról, hogy rendelkeznek-e a községek e czélra alapítványokkal vagy fedezettel ? Végül azt is véli a bizottság, hogy a vagyontalan árvák gondozása és ezek oktatását czélzó iskolák tartása körüli teendők a bel- és közoktatásügyi ministeriumok közt szabályozandók volnának. VIII. A kÖzmiTelÖdési intézetek ügyeinek tárgyalása során örvendetes tudomásul vette a bizottság a minister ur abbeli nyilatkozatait, hogy már is intézkedett egy íijabb középület létesítése iránt, melyben az iparművészeti iskola fog elhelyezést nyerni; —továbbá, hogy a szobrászati mesteriskolát a Deák-szoborra gyűlt összegek fölöslegéből az állam minden megterheltetése nélkül sikerült létesitni s ezután annak csak fentartása fog némi költséget okozni s végül, hogy élénken érdeklö'dik a tervezett néprajzi múzeum sorsa iránt is. Annál kevésbbé örvendetesek azonban a nemzeti múzeum helyszűkéből támadt állapotok, melyek tarthatatlansága ma még fokozottabb mérvben jelentkezik, mint a hogy múlt évi jelentésünkben feltüntetni szerencsénk volt. És hova-tovább, mind kirívóbbak lesznek az állapotok, ugy, hogy a helyszűkéből származó bajokon segitni immár elodázhatlanná vált. Segitni pedig egy új épület létesítése által, — már akár a természetiek tára, akár pedig a képtárak befogadása legyen is annak később elhatározandó rendeltetése. Azt a megoldást azonban, mely kibővítés utján a múzeumkert bárcsak egy részének beépítése által vél a bajon segíteni, a bizottság határozottan hibás és eltévesztett intézkedésnek tartaná, mert ez által nemcsak a nemzeti múzeum imposans épülete szenvedne csorbát, de a közönség s őkép zsengekorú gyermekek fosztatnának meg a főváros egyik nagy területén az egyetlen üdülő helytől, a mi pedig Budapest közegészségügyi viszonyai közt figyelmen kivül nem hagyható. A nemzeti múzeumról szólva, a bizottság őszinte tisztelet hangján legmelegebb elismerését kivánja kifejezni Semsey Andor iránt, ki e nagyfontosságú közmivelődési intézetünk gyarapításához minden dicséreten felül álló nemes áldozatkészséggel, kimagasló példaként hozzájárult s a ki a magyar tudományosság és magasabb műveltség érdekeinek más téren is tetemes áldozatokat hozva, méltán vivta ki a hazai közvélemény osztatlan elismerését. Ezek előterjesztése után s indítványok tételének szüksége fenn nem forogván, azon kéréssel fordulunk a t. házhoz, hogy a bizottság ezen jelentését tudomásul venni méltóztassék. Budapesten, 1890. évi január hó 17-én. Firczák Gyula s. h., bizottsági elnök. Szathmáry György s. bixottsági előadó.