Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.

Irományszámok - 1887-670. Törvényjavaslat, a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak a magyar államvasutak tulajdonát képező s a főváros V-ik kerületében fekvő Hold-utczai igazgatósági épületbe történt átköltözése alkalmából felmerült költségek fedezésére szükséges póthitel iránt

670. szám. 369 Melléklet a 670. számú irományhoz. Indokolás, „a vallás- és közoktatásügyi ministeriumnak a magyar államvasutak tulajdonát képező s a főváros V-ik kerületében fekvő Hold-utczai igazgatósági épületbe (a főváros Dunabalparti oldalára) történt átköltözése alkalmából felmerült költségek fedezéséről" szóló póthiteli törvényjavaslathoz. A vallás- és közoktatásügyi ministerium által hivatali helyiségül huszonkét éven át birt budavári úgynevezett Országház-épületre nézve az érdekelt ministeriumok már évek óta folytatnak tárgyalást abban az irányban, hogy az épület korhadt voltánál fogva gyökeresen átalakíttassák. Hivatali elődöm ugyanis, iiúután a folytonos tatarozások már czélhoz nem vezettek s a ministerium műszaki közege az épület veszélyességét sokszorosan hangsúlyozta, az 1886-ik év elején megállapodott az országház épületének gondozásával megbízott belügyministerrel arra nézve, hogy alapos szakértői szemle tartassák. A szemlét a kereskedelmi — akkor még közmunka- és közlekedésügyi ministerium egy küldöttje teljesítette, megállapítván, hogy a íödémgerendák veszedelmesen korhadtak s hogy azok, mint több helyen »leszakadással fenyegetők, általán ujakkal helyettesitendök lennének*. Ezen jelentésbe is foglalt véleményt felülvizsgálta a közlekedésügyi ministerium műszaki tanácsa s nemcsak megerősítette az abban kifejezett aggodalmakat, hanem egyenesen oda nyilatkozott, hogy csupán a fődémgerendáknak ujakkal való helyettesítése már nem felelne meg a tényleges szükségnek, mert az épület többé nem tatarozás, hanem alapos helyreállítást igényel. E nézetben osztozott a belügyminister is, a határozó lépésig azonban még másfél év múlt el: mígnem újabb aggasztó jelenségek mutatkoztak, a melyek aztán hivatali elődömet két alternatív előirányzati terv készíttetésére indították. Az egyiknek költségelőirányzata — a mely az épületnek ugyszólva újjá alkotását czélozta: megközelité a négyszázezer forintot, a csupán biztonsági szempontokat szem előtt tartó pedig a százezerét. Midőn a vallás- és közoktatásügyi ministerium vezetését a múlt év őszén átvettem, a kérdés a pénzügyminister előtt állott a kisebb költséggel tervezett átalakításra szükséges pénzösszeg miként leendő fedezése szempontjából. Mielőtt azonban nyilatkozhatott volna, a helyreállítás kérdését két körülmény más irányba terelte. Az egyik az, hogy az épület gyanús állapotából eredhető veszély imminenssé lett, a mely a gyökeres átalakítást megelőzőleg rögtönös biztonsági intézkedéseket parancsolt, a másik meg, hogy a magyar nyugoti vasútnak a magy. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XIX. KÖTET. 47