Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.

Irományszámok - 1887-669. Törvényjavaslat, a m. kir. államvasutak zágrábi állomásának és főműhelyének megépitéséről és mozdonyállományának szaporitásáról

669. számi 367 A zágrábi főműhely szükségességét igazolja azon körülmény, hogy az államvasuti déli, úgyszintén a volt katonai határőrvidéken épült államvasuti vonalaknak egyáltalán nincs fő­műhelyük, hanem minden nagyobb javítás végett a mozdonyokat és kocsikat mai napig vagy a budapesti, vagy a szegedi főműhelyekbe kell felszállitani, a mi a helyzet tarthatatlanságát e rész­ben is, ugy gazdálkodási, mint kezelési és forgalmi szempontokból eléggé jellemzi. Épen ezért a déli vonalok főműhelyének kérdése már 1880. év óta folyvást napirenden van s habár annak elhelyezésére csomóponti jellegénél fogva Zágráb városa kezdettől fogva legalkalmasabb­nak tartatott, mindazonáltal nehézséget képezett az, hogy egyelőre legalább lehetetlenség ezen műhely személyzetét csakis ottani munkásokból állítani egybe s a nem horvát-szlavón munkások gyermekeinek a magyar nyelvben való oktatása akadályokba látszott ütközni, mely nehézség azonban, tekintettel arra, hogy a bán úrtól vett megnyugtató kijelentés szerint Zágrábban egy magyar népiskolának berendezése, az ottani iskolatörvények határozmányaival ellentétben nincs, megszűntnek tekinthető. A fentebb jelzett 2,400.000 frtnyi befektetési költségből mintegy 2,118.000 frt az itt szóban forgó kincstári előlegeknek ezen czélra való átengedése utján találna fedezetet, a fen­maradó 282.000 frt pedig annak idejében külön fedezetet igényelne, remélem azonban, hogy ezen előirányzati többlet az építkezés kivitelénél megtakarítható lesz. A törvényjavaslat 3. §-a szerint fölhatalmazást kérek arra is, hogy a kassa-oderbergi vasút elsőbbségi kölcsöneinek conversiójából eredő s az 1889. évi X. t.-cz. 2. §-a értelmében az államkincstár javára eső nyereményösszeget a m. kir. államvasutak mozdonyállományának szaporítására felhasználhassam. A m, kir. államvasutak mozdonyállománya köztudomás szerint oly csekély, hogy ezen körülmény méltatásával mintegy 150 új mozdony fokozatos beszerzésére az illető évi állami költ­ségvetések tárgyalása alkalmával már a törvényhozás is megadandónak találta az elvi engedélyt. Ezen mozdonyok beszerzése lassúbb fokozatban történik; másfelől azonban az állam­vasutaknak üzlete folytonos emelkedést és fejlődést mutat, mely a gyorsabb beszerzést igényli és kellően indokolja. Ily körülmények között és tekintve az állam pénzügyi helyzetét: a kérdéses nyeremény­összeget alig lehetne üdvösebb czélra fölhasználni, különösen, ha számba veszem, hogy a gyorsvonati mozdonyok szaporítása egyenesen halaszthatatlan; minthogy a m. kir. államvasutak jelenlegi mozdonyállománya az eddigi igényeknek is alig volt képes megfelelni. Az emiitett nyereményösszeg az osztrák kormánynyal még folyamatban levő tárgyalások eredményéhez képest 740.000—745.000 frtot tesz, melyből mintegy 18—20 mozdony lenne beszerezhető. Még annak megemlítése mellett, hogy a m. kir. államvasutak zágrábi állomásának és főműhelyének kiépítését nemcsak helyi természetű, hanem általános forgalmi érdekek is java­solják, s a szóban forgó, különben is szükséges építkezések által a magyar korona ezen országainak régi kívánságai teljesíttetnek, van szerencsém a tisztelt házat kérni, hogy ezen törvényjavaslatot, mely újabb terhet államháztartásunkra nem hárít, hanem lehetővé teszi, hogy az állam némely követelései hasznos és szükséges beruházásokba fektettessenek, elfogadni méltóztassék. Budapesten, 1889. évi deczember hó 17-én. Baross Gábor s. &., kereskedelemügyi m. kir. minister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom