Képviselőházi irományok, 1887. XVIII. kötet • 572-611. sz.

Irományszámok - 1887-573. Törvényjavaslat, az 1886-ik évi XXIX. törvényczikk módositása és pótlása tárgyában

573. szám. n Ez a módozat a telekkönyvi állást könnyebben áttekinthetővé tenné, és megszüntetné azt az eddig észlelt helytelenséget, hogy a közös javadalmakat tartalmazó telekjegyző'könyvek a sok bejegyzés folytán nagy kötetekké válnak, melyeknek alapos combinatiója heteket vehet igénybe. A 6. pont a most tárgyalt 5. ponttal összefüggésben áll, a mennyiben a volt úrbéresek részére közösen kiadott legelők és nádasok későbbi egyénenkénti felosztása körül követendő eljárás szabályozására vonatkozik, és ez által előkészíti annak alapját, hogy az ily felosztás telekkönyvileg is keresztülvihető legyen. A tapasztalás ugyanis azt bizonyítja, hogy némely községekben a volt úrbéresek a közös legelőket minden bírósági közbenjárás — sőt gyakran még mérnök igénybevétele nélkül is maguk közt egyénileg felosztották és tényleg igy birtokolják is, a telekkönyvben azonban a közös legelő mint osztatlan közös vagyon van továbbra is bevezetve. Ezt a szabálytalanságot elnézni már csak azért sem lehet, mert lehetnek esetek, melyekben a jogosítottak közül egyeseket az osztályból kihagytak, vagy pedig az egyes birtokrészleteknek comparativ eljárás nélküli megállapítása által tetemesen megkárosítottak. A telekkönyvi betétek szerkesztése kezdetét vévén, miután egyrészt ennek egyik főfeladatát az képezi, hogy a telekkönyvi állapot a tényleges birtoklással a lehetőségig összhangzásba hozassék, másrészt pedig az adókataszteri felvételek és felmérések sok helyen a közös legelők és nádasok tényleges felosztásának megfelelően eszközöltettek: a telekkönyvi betétek szerkesztése miatt szintén égető szükséggé vált oly eljárásról gondoskodni, melynek alapján a bírói közbenjárás mellőzésével tényleg megtörtént ily felosztások bíróilag megvizsgálhatók, esetleg helybenhagyhatok legyenek, és egyöntetű eljárás határoztassék meg azoknak a felosztásoknak keresztülvitelére, melyek ezután közmegegyezés alapján vagy a nélkül eszközöltetni, illetve szorgalmaztatni fognak. Az e részben kért felhatalmazásnál fogva kiadni szándékolt rendeletben az eljárást a következő elvek alapján vélem szabályozandónak: hogy az érdekeltek közakaratán alapuló felosztás ratifikálása ne gátoltassék; és ily közmegegyezés esetében a vizsgálat csak arra terjesztethessék ki: vájjon a felosztás alól a jogosultak valamelyike nem hagyatott-e ki? vagy egyes jogosultaknak egyéb jogsérelem nem okoztatott-e ? hogy az, a ki a tényleges felosztást bizonyos időn át tartó tényleges birtoklással megerősítette, annak érvényességét meg ne támadhassa; hogy továbbá abban az esetben, ha a felosztás elvileg közös akarattal elhatároztatott, de az egyes birtokrészletek megállapítása és ezeknek egyénenkénti kiosztása meg nem történt, az egyes birtokrészletekjperes eljárás mellőzésével comparatio mellett megállapittassanak és megegyezés létre nem jöttében sorshúzás utján kiosztassanak; hogy végre, ha a volt úrbéresek közt a felosztás kérdésében egyezség nem jő létre: a felosztás csak az azt szorgalmazóknak keresete alapján, az úrbéri peres eljárás szabályainak az ügy természetéhez képest való alkalmazása mellett itéletileg legyen kimondható és ezen Ítélet folytán foganatosítható. Végre a jelen §. 7. pontjában kért felhatalmazás alapján szükséges volna véget vetni ama habozó és nem egyöntetű eljárásnak, mely a telekkönyvi rendelet 3. §-ának 2. pontja értelmében eszközölt, de időközben megszűnt jogokra vonatkozó feljegyzések törlése körül követtetik; valamint szabályozni azt az eljárást, mely szerint a telekkönyvileg bejegyzett s a jogosítottat ennek haláláig illető özvegyi és más ilynemű jogok és járadékok a jogosítottnak elhalálozása folytán törölhetők legyenek. A felhatalmazás megadása esetében a követendő eljárást mindkét irányban oly módon