Képviselőházi irományok, 1887. XVIII. kötet • 572-611. sz.
Irományszámok - 1887-573. Törvényjavaslat, az 1886-ik évi XXIX. törvényczikk módositása és pótlása tárgyában
12 573. szám. A törvényjavaslatra átalánosságban ezeket megjegyezvéu, az egyes rendelkezések indokolását a következőkben van szerencsém egybefoglalni. 2. §. Az 1886 : XXIX. t.-cz. 2. §-a akként intézkedik, hogy minden ingatlan annak a községnek telekkönyvi betéteibe veendő fel, a mely községhez az ingatlan a közigazgatási beosztás szerint tartozik. Ez intézkedésnél fogva a puszták is, melyeknek a közigazgatási beosztás szempontjából valamely községhez kell a törvény szerint tartozniok, föltétlenül az illető község telekkönyvi betéteibe felveendők és igy a pusztai terület birtokrészletei a község többi területével együtt helyrajzi számokkal 1-től kezdve folytatólag megjelölendők daczára annak, hogy egyik-másik puszta eddig önnálló telekkönyvvel birt. Ez az intézkedés magában véve helyesnek mutatkozik ugyan, gyakorlati foganatosítása azonban gyakran oly akadályokba ütközik, melyek a jelen javaslatban indítványozott módosítást teszik szükségessé. Ugyanis a telekkönyvi betétek szerkesztésének munkálata a pestvidéki kir. törvényszék telekkönyvi hatósága alá tartozó községekben elkezdetvén, a kir. pénzügyi ministeriumtól, illetve ennek rendelkezése folytán az illető pénzügyi hatóságtól beérkezett adókataszteri munkálatokból az tűnt ki, hogy ezeknél a pusztákra vonatkozólag a közigazgatási beosztás nem mindig vétetett figyelembe. Egyes pusztákra nézve, az adókataszteri munkálat: az adótelekkönyv, a kataszteri térkép stb. önállólag készíttetett el, és az illető pusztabeli birtokrészletek a közigazgatási anyaközségre minden tekintet nélkül 1-től kezdve önálló helyrajzi számokkal jelöltettek meg, sőt oly eset is merült fel, hogy a közigazgatási beosztás szerint különböző községekhez tartozó két pusztáról együttesen egy adókataszteri munkálat készíttetett, és hogy valamely község adókataszteri munkálatába oly puszta vétetett fel, mely a közigazgatási beosztás szerint egészen más községhez tartozik. Ha már most a törvény 2. §-ának jelzett intézkedése alkalmaztatik, az adókataszteri munkálatokat átalakítás végett sokszor vissza kell adni már csak azért is, mert egy telekkönyvben 1-től többszörösen kezdődő helyrajzi számok nem létezhetnek, és a telekkönyvi térkép is — habár szelvényekben — csak egy lehet. Ezek az átalakítások azonban rendkívüli munkaerőt és kiadásokat vennének igénybe és a betétszerkesztés munkálatát késleltetnék a nélkül, hogy az ezek által elérhető előny a jelzett hátrányokkal arányban állana. A mint említtetett, eddig is vannak pusztaterületek, melyek önállólag helyszineltetvén, önálló telekkönyvvel bírnak; és a közigazgatási beosztás szerinti telekkönyvezés mint rendszer kívánatos ugyan, de tekintettel a fent előadottakra, e szabály alól a törvényjavaslat 2-ik §-ában foglalt kivételt megállapítani annál inkább megengedhetőnek mutatkozik, mivel az ily önálló pusztáknak egyik vagy másik községhez történt csatolását véglegesnek tekinteni mindig különben sem lehet; és mivel a tapasztalás mutatja, hogy a községi törvényben megállapított módon lyen pusztáknak más községhez való átcsatolása, esetleg önálló községgé alakulása a ritka esetek közé nem tartozik. Ha áz adókataszteri munkálatban oly területek vannak egyesítve, melyek a közigazgatási beosztás szerint különböző községekhez tartoznak (mely eset egyébiránt illetékes helyről vett értesítés szerint ritkán fordul elő): a betétszerkesztés rendszerint fel lesz függesztendő, s előbb a kataszteri munkálat megfelelően át lesz alakítandó. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, a melyekben a fenforgó körülmények kívánatossá teszik, hogy — a mennyiben a két község ingatlanjai a kataszteri munkálatokban is együtt van-
