Képviselőházi irományok, 1887. XVII. kötet • 538-571. sz.

Irományszámok - 1887-547. "A közutak- és vámokról" szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése

547. szám. 77 kétszeresét követelik, továbbá, hogy a váltságárak, melyek alapján az érték kiszámítása történik, a törvényhatóságokban nagy eltéréssel vannak megállapítva. Az elősoroltakból kitűnik, hogy az útadónak az egyenes adó alapján történő' kivetésénél a vármegyei törvényhatóságok nagy részében a jelenlegi igás és kézi közmunka-tartozások váltságárak szerint számított értékének beszerezhetése végett jelentékeny magas százalék volna megállapítandó. Ezen esetben nemcsak az adózó közönség, terheltetnék súlyosan, de érezhetó'en igénybe vétetnék az állam pénzereje is oly törvényhatóságok segélyezése által, melyek útfentartási szükségleteiket súlyos megterheltetésük nélkül fedezni képesek nem volnának. Ennek kikerülése végett a javaslat egy igen alkalmas módozatot terjeszt elő: az útadó-minimumoknak megállapítását, vagyis egy minimalis összegnek azok által is történendő fizetését, kiknek egyenes adója után a reájuk kivetendő százalék szerint ily összeg nem is esnék. Ily útadó-minimumok életbeléptetése nemcsak indokolt, de szükséges is. A minimumok alá esők közül ugyanis az igavonó állattal birok ez idő szerint két, esetleg négy igás napot, a házzal birok hat, a családtagok három kézi napszámot tartoztak szolgálni; ha most ők egyedül az egyenes adótartozásuk után kivetendő százalék szerint rovatnának meg, ez esetben adóterhük a jelenlegi kötelezettséghez képest lényegesen és aránytalanul megkisebbednék, míg ellenben a magasabb adófizetők az eddigiekhez képest súlyosabban terheltetnének, mint a kisebb adót fizetők; noha ezeknek módjukban fog állani, hogy útadójukat vagy természetben teljesítendő munka által ledolgozzák, vagy a reájuk kivetett összeget magukon a közutakon megszerezzék. A javaslat a kérdést akkép tervezi megoldatni, hogy: >törvényhatósági útadó fejében mindenkire, még, ha az egyenes adója után kivetett százalék szerint reá ennnyi nem is esnék, legalább 3 kézi napszámnak azon törvényhatóságban folyó ára vetendő ki, mely azonban nem lehet sehol sem nagyobb összesen 1 frt 50 krnál; továbbá, hogy a törvényhatóság ezen minimumot azokra nézve, kik legalább két igavonó állattal birnak, egy igás napszám folyó ára erejéig, mely azonban nem lehet nagyobb 3 írtnál, felemelheti, f Ha tekintetbe veszszük, hogy az országban az igás napok váltságárának átlaga 2 frt 90 krt, a kézi napok váltságáráé pedig 49 krt tett ki s hogy a minimum alá esők közül azok kik igavonó állattal bírván, ez idő szerint két, esetleg négy igás napot természetben szolgálni, vagy az erre megállapított váltságárt lefizetni tartoztak, továbbá a minimum alá eső háztulajdonosok, kik 6 kézi napszám lerovása, vagy megváltására kötelezettek, most mily mérvű megterheltetés alá vonatnak — látjuk, hogy a minimum alá esők a jelenben fennálló kötelezettségüknek csak a felével fognak a jövőben az esetben is megrovatni, ha a napszámokra megállapítandó folyó árak maximuma alkalmaztatik. Sőt a minimalis adótétel alá esők közül azokra, kik ez idő szerint is, mint házzal nem birok, vagy családtagok három kézi napszámmal tartoztak, sem ró ki a javaslat az eddiginél nagyobb mérvű kötelezettséget. Helyeselhető intézkedés, hogy az útadó százalékának maximuma — 10°/» — valamint az igás és kézi napszámok folyó árának legmagasabb összege — 3 frt és 50 kr., nehogy egyes törvényhatóságok túlságosan s mások terheivel arányban nem álló kivetéssel sújtassanak s adózási képességük szerfelett igénybe vétessék meg van állapítva ; továbbá, hogy a törvényhatóságok ezen tételeket viszonyaik és szükségleteikhez képest megfelelően mérsékelhetik. Tág tér nyilik ez által a törvényhatóságok önkormányzati hatáskörének és kizáratik másfelől, hogy az adóképességet megtámadó súlyos megterheltetés foglalhasson helyt. A közérdek megóvása érdekében, hogy a felelős minister főfelügyeleti jogait hatékonyan gyakorolhassa, hogy a közforgalmi és hadászati érdekeknek befolyásával érvényt szerezhessen s a helyi közlekedés érdekein felül emelkedő szempontból kiindulva, a törvényhatósági útvonalaknak az egész ország területén rendszeres fejlesztését, fokozatos jó karba hozatalát biztosithassa, hogy