Képviselőházi irományok, 1887. XVII. kötet • 538-571. sz.
Irományszámok - 1887-547. "A közutak- és vámokról" szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése
547. szám. 117 fentartása tekintetében, esetleg létrejött egyesülés következtében az illető törvényhatóság által felveendő hozzájárulási költségek; c) a vasúti állomások útjainak építéséhez és fentartásához esetleg fizetendő hozzájárulási összegek; d) az útalapot netán terhelő egyéb kötelezettségek és tartozások; e) az államépitészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz megállapított hozzájárulási összeg, esetleg a törvényhatósági műszaki szolgálat, és minden esetben az útmestereknek vagy uti biztosoknak és útkaparóknak személyi járandóságai és dologi kiadásai; f) a helyi érdekű vasutak létesítésének támogatására és segélyezésére az 1880. évi XXXI, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk értelmében törvényszerüleg netán elvállalt kötelezettségek; g) az előre nem látott kiadások fedezhetésére szolgáló összeg, mely nem lehet kisebb az előirányzati összkiadások 3%-áuál. II. A fedezeti részbe tartoznak: a) a törvényhatóság netáni vámbevételei; b) a községeknek az átkelési útszakaszokra vonatkozó hozzájárulásai; c) a törvényhatóságoknak uti kiadásaik fedezésére, netán rendelkezésére levő egyéb alapok jövedelmei vagy követelései; d) az útadó-kötelezettség természetbeni lerovásából várt fedezet; e) a törvényhatóságok útalapja czírnén kivetendő pótadóból várt jövedelem (a minimumok külön kitüntetendő összegeinek számbavételével); f) a kereskedelemügyi minister által esetleg kilátásba helyezett állami segélyösszeg. 23. §. A törvényhatóság az előző §. II. a), b), c), d) és esetleg/) pontja szerint meglevő bévéAz egyenesaiiatelek számbavétele után még fenmaradó uti költségelőirányzat szükségletének fedezésére, vetennstörvéni" B s J ° hatósági útadó törvényhatósági útadó czímén, pótadót vet ki. S2f*ff éSSaK Ezen útadó, a költségelőirányzatot megelőző évben a törvényhatóság területén köz- tásaigazgatásilag előirt állami földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó (ide értve a földtehermentesitési járulékokat, az általános jövedelmi pótadónak azonban kizárásával) után bizonyos alább meghatározandó maximumig terjedhető százalékban szabandó meg. Az útadó százaléka előre két évre határozandó meg; mihez képest a törvényhatóság azt az előirányzattal egyidejűleg, illetőleg az arra vonatkozó határozatában megállapítani tartozik. Az emiitett egyenes adók alapján kivetendő útadó-százalék rendszerint nem lehet nagyobb 10 százaléknál. Törvényhatósági útadó fejében mindenkire, még ha az egyenes adója után kivetett százalék szerint rá ennyi nem is esnék, legalább is három kézi napszámnak azon törvényhatóságban folyó ára vetendő ki, mely azonban nem lehet sehol sem nagyobb összesen 1 frt 50 krnál. A törvényhatósági közgyűlés ezen minimumot azokra nézve, a kik legalább két igavonó állattal (49. §. a) pont) birnak, egy igás napszám folyó ára erejéig, mely azonban nem lehet nagyobb 3 frtnál, felemelheti, illetve állapithatja meg. A minimum alá esőkre előirt egyenes állami adók összege a törvényhatóság területén előirt egyenes állami adók összegéből levonandó és a megállapított útadó-százalék azok fenmaradó részére vetendő ki.
