Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-510. A pénzügyi bizottság jelentése, "a magyar földhitelintézet által engedélyezendő szabályozási és talajjavitási kölcsönök ügyében" beadott törvényjavaslatot illetőleg

510. szám. 239 nokoltak (1885 : VI. törvényczikk 13. §.) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és a letéti pénzek gyümölcsözöleg elhelyeztessenek és végre, hogy szolgálati és üzleti biztosítékokra fordíttathassanak akkor, a mikor a biztosítékok az azok tekintetében létező szabályok szerint nem készpénzben teendők le.< A régi 11., új 12. s a régi 12., új 13. §§. a bizottsági tárgyalások folyamán változást nem szenvedtek. A régi 13., új 14. §ban határozottan kimondatni javasoljuk, miszerint a 10% tartalékalap záloglevelekben tartandó vissza s az mindenkor külön kezelendő'. Ezen régi 13., új 14. §-t a következő szövegben kérjük elfogadtatni: >II. FEJEZET. Tartalékalap és tőke képzése. 14 §. A jelen törvény alapján kibocsátandó szabályozási és talajjavitási záloglevelek biztositékainak növelésére és a netaláni veszteségek pótlása czéljából a magyar földhitelintézet minden egyes, a jelen törvény szerint általa engedélyezett kölcsönnek 10*/o-át tartalékalap gyanánt visszatartandja. Ezen tartalékalap záloglevelekben tartandó vissza és mindenkor külön kezelendő. Ezen tartalékalap fogja a jelen törvény alapján engedélyezendő kölcsönök, illetve kibocsátandó szabályozási és talajjavitási záloglevelek külön biztosítása czéljából az 1876: XXXVI, törvényczikkben, valamint más törvényekben netán kikötött külön biztosíték-alapokat helyettesíteni, miért is sem a nevezett intézettől, sem a kölcsönt vevő társulatoktól a jelen törvény tárgyát képező kölcsönök alkalmából más külön tartalék vagy biztosíték képzése nem kívánható. Az említett tartalékalap más, mint a jelen törvényben megjelölt czélokra sem fel nem használható, sem birói vagy közigazgatási utón le nem foglalható.* A régi 14. új 15. §-t kevés eltéréssel a következő szövegben ajánljuk elfogadásra: »15. §. A kölcsönjáradekok pontos befizetése esetében a magyar földhitelintézet köteles az említett tartalékalap félévenkint esedékes szelvény-kamatjait azok lejártakor és azon esetben, midőn a kölcsönjáradekok az egyenes adók módjára az arra hivatott közegek által szedetnek be, a pénzügyministernek előzőleg kieszközlendő hozzájárulása alapján a társulat rendelkezésére bocsátani. A tartalékalapnak azon része, melylyel ez, idővel, a még meglevő kölcsöntőke-tartozásnak tiz százalékát meghaladja, százzal osztható kerek összegben, nemkülönben a kölcsön után fizetendő kezelési költségjáruléknak ezen tartalékalapra eső része szintén a társulat javát képező külön tartaléktőke képzésére fordítandó, melynek első sorban rendeltetése az, hogy abból, oly esetekben, midőn a jelen törvény 19. és 21. §-ai értelmében megállapított egyetemlegesség igénybevételének szüksége fordulna elő, a hiány fedeztessék. A társulat kötelezettségének megszűntével ezen külön tartaléktőke az illető társulatnak a pénzügyminister előző hozzájárulása esetén szintén azonnal kiszolgáltatandó. Ha a kölcsönjáradekok pontosan nem fizettetnének, akkor ugy a tartalékalap kamatjai, mint a tartalékalapnak azon része, melylyel ez, idővel, a még meglevő tőketartozás 10%-át meghaladja, a hátralékok fedezésére fordítandó; a kezelési költségjáruléknak a tartalékalapra eső része ez esetben az intézetet illeti. A pénzügyminister ugy a jelen §. első, mint annak második^bekezdésében kikötött hozzájárulását megtagadhatja, illetve az esedékes összegeket az államkincstár javára bevételezni és a magyar földhitelintézet azokat beszolgáltatni köteles, midőn a társulati kölcsönjáradekok behaj-