Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-498. A pénzügyi bizottság jelentése, "a pénzügyi közigazgatás szervezetében eszközlendő változtatásokról" szóló törvényjavaslatról

188 498. szám. Ezen hatáskörükbe nem utalt ügyekben a pénzügyi igazgatóságok csak annyiban járnak el, a mennyiben ezek ellátására a pénzügyministertől külön rendeletet vesznek. 3. §. •} Lehetőleg minden vármegyei törvényhatóság részére külön pénzügyi igazgatóság állíttatik fel, melynek hatásköre a vármegye területén levő városi törvényhatóságokra is kiterjed. Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy a belügyminísterrel egyetértöleg, egy pénzügyi igazgatóság hatáskörét több vármegye területére kiterjeszthesse. 4. §. A pénzügyi igazgatóság főnökét a pénzügyminister előterjesztésére Ő Felsége nevezi ki. A segéd- és kezelési személyzet kinevezése és kirendelése iránt a pénzügyi igazgatóságok belszervezetének, ügybeosztásának és ügykezelésének szabályozása iránt a pénzügyigazgatóságok ügykörébe utalt teendők szakszerű természetére s az igazgatóság működési körének nagyságára, nemkülönben arra való tekintettel, hogy a főbb ágazatok alaposan szakképzett tisztviselők által legyenek képviselve, a pénzügyminister rendeleti utón intézkedik. 5. §. A pénzügyi igazgatóság főnöke a működési köréhez tartozó törvényhatóságok közigazgatási bizottságainak szavazattal biró tagja és a pénzügyi igazgatóság ügykörébe tartozó összes ügyekben előadója is. A pénzügyi igazgatóság főnökének akadályoztatása esetén ennek jogai helyettesét illetik. Szavazati jogát azonban a pénzügyi igazgatóság főnöke, vagy annak helyettese az 1876. évi VI. t.-cz. 20. §-ában megjelölt eseteken kivül akkor sem gyakorolhatja, midőn saját ügye vagy a pénzügyi igazgatóság végzései képezik a bizottsági tanácskozás tárgyát. 6. §. A pénzügyi igazgatóságok működési köre az egyenes adók kivetése, az adómentességek és az adóelengedések megállapítása körül a következő: 1. megindítják évenkint a pénzügyministertől vett rendelet alapján az egyenes adók kivetésére vonatkozó előmunkálatokat, az adókötelezettek és az adótárgyak összeírását, az egyes adónemek kirovására szükséges bevallások gyűjtését és egyéb kivetési adatok beszerzését; 2. elkészítik az adókiszámitási javaslatokat a III. osztályú keresetadóra, a bányaadóra, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójára nézve; 3. kivetik évenkint: a) sommásan és községenkint a földadót; b) tételenkint és egyénenkint a IV. osztályú kereseti adót, a tőkekamat- és járadékadót, valamint a hadmentességi díjat; és esetenkint: c) a szállítási adót; d) a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék kamatja után esetleg pótlólag fizetendő adóösszeget; 4. megállapítják a fennálló törvények értelmében a föld-, ház- és kereseti adóra nézve járó adómentességeket, a mennyiben azoknak megállapitását a törvény a pénzügyministernek fenn nem tartja; 5. megállapítják az adóelengedéseket az 1883. évi XLIV. t.-cz. 49. §-ában emiitett elemi csapások által okozott károk eseteiben;