Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.
Irományszámok - 1887-498. A pénzügyi bizottság jelentése, "a pénzügyi közigazgatás szervezetében eszközlendő változtatásokról" szóló törvényjavaslatról
498. száift 185 testületek egyéni összeállításában az állandóság félreismerhetlen jelei észlelhetők, mert habár a választott tagokra nézve az időszaki kiegészítés törvény szerint el van rendelve, de a kilépő tagok rendszerint újra beválasztatnak, és ezen állandóság a közigazgatási bizottságok szakszerűségének nagy előnyére szolgál, minthogy az önkormányzat választottjai általában a magasabb ismeretekkel birok sorából szemeltetvén ki, a bizottsági ülésekben való gyakori részvét által szerzett képzettségüket a közigazgatás érdekében felhasználhatják. A közigazgatási bizottságoknak tettleges közreműködése a pénzügyi administratio minden ágazataiban kétség nélkül el fogja oszlatni a nagy közönségben azon bizalmatlanságot, melyet eddig a közvetett adók igazgatásával szemben tapasztalni lehetett. >A közigazgatásnak nemcsak igazságosnak kell lenni, de igazságosnak is kell látszani«, és ezen látszattal csak akkor bir az adózók szemeiben, ha az igazgatásba oly független, a közönség köréből választott elemek is befolynak, kik eljárásuk és buzgalmuk fejében a pénzügyministertől sem jutalmat, sem dicséretet nem reményelhetnek. 2-szor. A főispán is bizonyos ellenőrzési jogkörrel terveztetik felruháztatni. E hatáskör azonban nem foglal magában újítást, hanem inkább szabatosan és tüzetesen megjelöli a főispánnak, mint politikai tényezőnek hivatalos jogát és kötelességét, szemben a pénzügyi közigazgatással. Törvény szerint a főispán a végrehajtó hatalom képviselője levén, ezen minőségénél fogva a közigazgatás bármely ágába (a jogszolgáltatás kivételével) befolyhat. E törvényjavaslat tehát a főispán ellenőrzési joga által a pénzügyi igazgatással szemben igénybe vehető befolyás mérvét és módját részletezi. Ugy elméleti, mint gyakorlati okokból, czélszertínek véljük, ha a kormány a pénzügyi administratiót e szervezet körén kivül eső állami közege által is közvetlenül ellenőrizteti. 3-szor. A megyei alispán, főszolgabiró és polgármester a javaslat szerint kötelesek a pénzügyi igazgatást támogatni és magába az igazgatásba is bizonyos határig jogosultak befolyni. Helyeseljük e törvényjavaslatnak azon intentióját, hogy az általános politikai közigazgatás imént felsorolt közegeinél a íősúly a támogatásra fektettetik, mert a megyei és városi tisztviselők a helyi viszonyok teljes ismeretét birván, a pénzügyi administratiót a közvetett adóztatás terén teljes sikerrel istápolhatják. Általában e törvényjavaslattól, — mely nemcsak az elmélet által helyeseknek elismert tételekre, de sok évi megfigyelésből merített tapasztalati adatokra is támaszkodik — eltagadni nem lehet, hogy a pénzügyi közigazgatást egységessé teszi, megveti a közvetlenség alapját, és bár a nyilvános tevékenységet sok irányban igénybe veszi, az állam érdekeit is megóvja az által, hogy a központi pénzügyi kormányzat kezeibe összpontosítja a pénzügyi közigazgatás összes szálait. Kiváló figyelmére méltatja e javaslat a nagy közönség jogos és méltányos igényeit, módot és alkalmat nyújtván arra nézve, hogy az eddigi rendszertől eltérőleg az adózók panaszai és sérelmei a bureaucraticus alakszerűségek mellőzésével gyorsan és alaposan orvosolhatók legyenek. A pénzügyi és általános politikai közigazgatás közötti szoros kapcsolat mindkét irányban jótékony hatást fog gyakorolni, — az önkormányzati administratiónak előnyére lészen a kiválóan fegyelmezett pénzügyi szervezettel való sürtí érintkezés, viszont annak tudata, hogy a nyilvános élet minden jelentékenyebb tényezője a pénzügyi igazgatásra befolyást gyakorolhat, utóbbinak közegeiben fokozni fogja a közönség érdekei iránti érzéket és fogékonyságot. Ez indokokból bizunk a 261. számú törvényjavaslat elvi alapjainak maradandó értékében és ezeket a gyakorlatban még azon esetre is minden nehézség nélkül alkalmazhatóknak véljük, ha az általános politikai közigazgatás gyökeresen átalakíttatnék. Ezek azon szempontok, melyek alapján a közigazgatási bizottság e törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalásnál tekintetbe vettük a pénzügyi bizottságnak a törvényjavaslaton tett módosításait és ezekhez a pénzügyi bizottság mellékelt indokolása alapján hozzájárultunk, viszont a pénzügyi bizottság is elfogadta az általunk javasolt módosításokat, — a törvényjavaslatnak tehát ilyképen közösen módosított és megállapított szövegét mellékelve tisztelettel beterjesztjük. KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XVI. KÖTET, 24
