Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-491. Gróf Szapáry Gyula földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministernek előterjesztése, az országgyüléshez, a mezőhegyesi czukorgyár létesithetése érdekében szükségessé vált arad-mezőhegyesi élőviz-csatorna ügyében

168 491. szám. Ezen előterjesztés szerint a 2,500 hold évi répatermelés biztosithatása végett a mezőhegyesi ménesbirtok mintegy 2,100 hold területtel megbó'vitendő a kovácsházi kincstári uradalomból s ezért cserében a bácskai erdészeti uradalomból adatnék át egy megfelelő rész a pénzügyministerium kezelésébe. A mezőhegyesi ménesbirtokhoz csatolandó — most bérben lévő — 2,100 hold gazdasági felszerelésére, valamint az egész ménesbirtok répatermelésének biztosítására szükséges befektetésekre rendkívüli beruházásként 192,000 forint irányoztatott elő. Továbbá a répaszállitás biztosítására szükséges mezei vasutakra és egyéb eszközlésekre 250,000 forint befektetés szükséges, mely azonban csak törlesztendő előlegképen adatnék a mezőhegyesi ménesbirtoknak. Végül még módosulna a ménesbirtokok bevételi rovata, a mennyiben a répatermelés jövedelmi többlete után 60,000 forinttal emeltetnék a rendes bevétel. A pénzügyi bizottság ezen ügyet beható tárgyalás alá véve, készséggel hozzájárult annak létesítéséhez, s a költségvetés kiadási és bevételi rovatait ezen utólagosan felmerült tervhez képest módosítván, azt a tisztelt képviselőházhoz 241. szám alatt intézett jelentésében elfogadásra ajánlotta. Ilyképen a kérdés minden alkotmányos tényező hozzájárulásávalodaérleltetett, hogy a felett a tisztelt képviselőház, a pénzügyi bizottság jelentése alapján minden további előterjesztés nélkül a budget-tárgyalás alkalmával végérvényesen határozhatna, ha a pénzügyi bizottság tárgyalása óta utólagosan fel nem merült volna egy oly jelentékeny változás, mely a kérdés előrehaladt stádiumában is kötelességemmé teszi jelen tiszteletteljes előterjesztésem megtételét. A czukorgyári szerződés ugyanis előlegesen azon feltevésben köttetett a vállalkozó czéggel, hogy annak sikerülend a gyári üzemhez szükséges vízmennyiséget Mezőhegyesen fúrandó kutakból biztosítani, mely terv azonban hónapokon át a vállalkozó által a bel- és külföldi technika minden segédeszközeivel legszorgosabban megejtett fúrási kísérletek eredménye szerint kivihetetlennek bizonyult, miután a mezőhegyesi talajvíz mennyisége elegendőnek távolról sem találtatott, ugy, hogy azzal a czukorgyári üzem egyáltalán létesíthető' nem lett volna. Ily körülmények között nem volt más választás, mint vagy a szerződő czégetaviz hiánya miatt a gyár létesítése alól felmenteni, s ezzel a mezőhegyesi czukorgyárnak oly nagy előnyöket ígérő tervét véglegesen elejteni; vagy pedig a szükséges vizet előre nem látott áldozat árán is előteremteni, ha ezen áldozat az állam részére általa biztositható előnyökkel kedvező arányban áll. Ily módot ajánlott a ministerium culturmérnöki hivatala — beható felvételekalapján — egy Aradról Mezőhegyesen át a Maros vizéből vezetendő élővíz- csatorna alakjában, mely csatorna nemcsak a czukorgyár vízszükségletét kellő minőségben sokszorosan biztosítaná, hanem egyúttal Arad városának egészségügyi viszonyait a városi csatornák kiöblítése által jelentékenyen megjavíthatná, az Alföld azon vidékének belvizeit előnyösen szabályozhatná, s még mindezen felül alapját képezhetné jövőre egy oly öntözési hálózatnak, mely ugy a mezőhegyesi ménesbirtok, mint az egész vidék mezőgazdasági felvirágoztatását egykoron jelentékenyen előmozdíthatná. Igaz, hogy ezen csatorna létesítése 330,000 forintra rugó újabb befektetést igényel; de a fentjelzett előnyökkel szemben ezen áldozat túlságosnak egyáltalán nem mondható, miután mindén egyébtől eltekintve, a csatorna rögtöni létesítésétől függött az: vájjon a mezőhegyesi czukorgyár által megteremtessék-e azon eddig nem létezett adóalap, melyből rögtön mintegy 400,000 frt, idővel pedig 600 — 650,000 forint évi adó folyhat be az állampénztárba; vagy pedig a csatorna azonnali építésének elodázásával a czukorgyár létesithetése is véglegesen elejtessék? A czukorgyár ugyanis csak az esetben volt a vállalkozó czég által megépíthető s már a folyó év őszén megnyitható, ha azon czég biztosítást nyerhetett arról, hogy a szükséges mennyiségű viz a csatorna által még ez év nyarán Mezőhegyesre hozatik.