Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-488. A közlekedésügyi bizottság jelentése, a közmunka- és közlekedésügyi minister ur által benyujtott, a "Tisza völgyének árvédelméről" szóló törvényjavaslat tárgyában

128 488. szám. szasan és részletesen megismerkedett a vidékkel, melynek védelmére hivatva van, a ki ismeri a rendelkezésre álló eszközöket, valamint hogy ismeri a megvédendő területnek erős és gyenge pontjait. A helyzetnek és az embereknek, a közerőnek és a vezetőknek teljes ismerete nála kizárja annak valószínűségét, hogy elhamarkodott eljárás által fölösleges költekezésre ragadtassa magát. Sőt a viszonyoknak és a veszélynek ezen alapos ismerete megmenti attól is, hogy a saját felelősségét túlozva, tovább menjen, mint a meddig a reá bizott érdekeknek megóvása feltétlenül megkívánja. Alig tehető fel tehát, hogy többet, de hihetőleg kevesebbet fog költeni, azon egyszerű tapasztalás szerint, hogy az improvisált intézkedés mindig drágább a jól tervezett, bár messzemenő védelemnél. A ministeri biztosi intézmény új alakjánál figyelembe veendő továbbá még két körülmény. Az első az, hogy az állandó ministeri biztos lehetőleg az érdekeltek köréből fog vétetni; nem lesz tehát idegen, hanem oly egyén, kinek — teljesen elteknitve a saját hozzájárulásától a felmerült terhekhez — állandó összeköttetése van az illető társasággal, melylyel szemben mintegy erkölcsi felelősség is terheli, mely ily esetben nem kicsinylendő. A második körülmény az, hogy a törvényjavaslat (94. §.) felhatalmazza a közlekedésügyi ministert, hogy azon társulatok árvédelmiének intézésére, melyek társulati kötelességeiket kifogástalanul telj esitették, kivételesen a társulatnak erre alkalmas egyik tisztviselőjét kinevezhesse. A bizottság a maga részéről azon czélzattól vezettetve, hogy a társulatok, a mennyire csak lehet, megkíméltessenek az idegen beavatkozástól, indítványozta ezen szónak >kivételesen* kihagyását, ezzel is jelezni óhajtván, hogy ezen szabálynak gyakori alkalmazását kívánatosnak tekinti. Az előttünk levő kérdés fontosságán is túlmenő elvi jelentőséget tulajdonítunk ezen újításnak épen az önkormányzat szempontjából. A tőr vény javaslat egyszerűen a társulatok kezébe teszi le önkormányzati jogaiknak védelmét. Az önkormányzatnak legjobb szolgálatot tesznek azok, kik kifogástalanul kormányoznak. A mely társulat ezt teszi, nem lesz kitéve annak, hogy idegen közeg disponáljon vele a döntő pillanatban, disponáljon pénzbeli erejével és dispönáljon életérdekeinek megóvása tekintetében. A törvényjavaslat ezen részének czélja tehát nem az, hogy megszorítsa a társulat önkormányzatát, hogy idegen befolyás alá helyezze a társulat vagyonát, vagy hogy a kormány hatalmi körét bárkinek rovására kiterjeszsze; a törvényjavaslat czélja egyedül az, hogy az önkormányzatot és az állami felügyeletet egyaránt hatályossá tegye. Abizottság komolyan hiszi, hogy ezen törvényjavaslat keresztülvitele után megtörtént mindaz, mi a törvényhozás részéről ez idő szerint megtörténhetett, hogy egyrészt a tiszai érdekelt közönséget megvédje, és hogy másrészt megmentse az országot azon szomorú jelenségtől, hogy csaknem évenkint új árvizveszélylyel áll szemben, melynek pusztításaiért nem is egyedül az elemeket okolhatni, hanem melyek részben talán a szervezet hiányosságára, a felügyelet gyengeségére és a rendelkezésre álló eszközöknek nem kellő kihasználására visszavezethetők. Nem tagadjuk, hogy a törvényjavaslat egyes részei a társulatok és az érdekeltek szabadságát némely tekintetben megszorítják; de ép oly bizonyos az is, hogy a megfeszített öntevékenységnek oldalán ott fogjuk találni az államnak következetes és erélyes munkálkodását, mely a társulatok állandó érdekeinek megóvására csak előnyös lehet. Minden körülmények között azonban a bizottság ugy van meggyőződve, hogy azon tapasztalatok után, melyeken az ország az utolsó évtized alatt keresztülment, csak sarkalatos, csak oly irányú reform, milyen ezen törvényjavaslat által czéloztatik, lehet méltó arra, hogy a törvényhozást még foglalkoztassa. IV. Az előadottak alapján a bizottság a törvényjavaslatot a tárgyalás alapjául elfogadta. A részletekre vonatkozólag a következőkben van szerencsénk az általunk javasolt módosításokat előterjeszteni: Az 1. §. 3-ik bekezdésének második sorában ezen szó: >mederszabályozást« után teendő: >úgyszintén a mederelfajulásnak a hajózás érdekében is szükséges kiigazitását.i