Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.
Irományszámok - 1887-484. Törvényjavaslat, a vallás szabadságáról
484. szám. 99 irányában eddig is gyakorolt, s egyes törvényekben megállapított főfelügyeleti joga s ez a jelen törvényben csak részletesebben áilapittatik meg. Viszont a görög keleti, a mindkét hitvallású protestáns és unitária egyházaknak törvényeinkben meghatározott egyházi önkormányzatuk továbbra is biztosíttatik. 6. §. A véduri jogviszonyon (patronatus) alapuló szolgálmányok szabályozásáról, valamint az egyháznagyi látogatáson (canonica visitatio) alapuló azon szolgálmányok rendezéséről, melyek a patronátusi jogviszonynyal függnek össze, külön törvény fog intézkedni, addig a jelenleg fennálló gyakorlat érvényben marad. 7. §. Minden hitfelekezet vagyis egyház a vallási élet gyakorlására alakult s az állam védelme és főfelügyelete alatt álló nyilvános társulat. Ennélfogva: a) Bárminemű titkos vallási társulat alakítása s az abban való részvétel tilos. i) Azon vallásfelekezetek, melyek eddig törvényesen nem ismertettek el (nem tartoznak az eddig bevett vallások közé), tartoznak szervezeti alapszabályaikat, erkölcsi tanaikat, isteni tiszteletük leírását és tisztviselőik s alkalmazottjaik felett gyakorlandó fegyelem szabályzatait a vallásügyi ministerhez felterjeszteni. Továbbá általában a hitfelekezetek, tehát a törvényesen bevett vallásfelekezetek is, kötelesek egyházi szervezetükön, vagy erkölcsi tanaikban, vagy isteni tiszteletükben, vagy fegyelmi szabályzataikban koronként tett módosításaikat, valamint időnként választott főbb tisztviselőiket bejelenteni. . c) Egy hitfelekezetnek sem lehet egyházi feje vagy védura oly egyén, ki nem magyar állampolgár vagy oly hatóság, mely a magyar állam kötelékén kivül áll. E rendelet nem vonatkozik a római és görög katholika egyháznak a római pápához való azon viszonyára, mely törvényeink s joggyakorlatunk szerint az állam által eddig is elismertetett. Ennélfogva király Ő Felségének felelős kormánya által gyakorlandó tetszvényjoga a római pápának vagy egyetemes zsinatoknak bárminemű, a magyar állam alattvalóit érdeklő intézkedései irányában továbbra is fentartatik mindaddig, mig az állami főfelügyelet ez irányban is részletes törvénynyel szabályoztatik, d) Bármely hitfelekezetnél lelkészül vagy egyházi tisztviselőül és elöljáróul csak magyar állampolgár alkalmazható. e) Az eddig törvényesen be nem vett hitfelekezet köteles egyes községeiben valamely egyházközségi s ha a felekezet több oly egyházközségekből áll, melyek egységes egyházszervezetben egyesülnek, egyszersmind valamely felsőbb elöljáróságot szervezni, mely őt a polgári hatóság irányában képviseli. Mindegyik ily elöljáróság tagjainak legalább kétharmada világiakból alakítandó. Az ily elöljáróság, illetőleg képviselet tagjai személy-változás esetén is mindig bejelentendők a polgári hatóságnak és pedig a főtisztviselők közvetlenül a vallásügyi ministernek, az egyházközségi tisztviselők pedig a polgári községi hatóságnak. f) Bármely hitfelekezet vallási s erkölcsi confessióiban, vagy egyházi határozataiban, avagy tankönyveiben sem szabad oly rendeletnek, határozatnak és tanitmánynak foglaltatnia, mely a hívőknek a polgári törvényekben rendelt állami kötelességeik teljesítését tiltaná, vagy a polgári törvényekben tiltott cselekményeket rendelné. g) Egyházi közgyűlések csak nyilvánosak lehetnek. h) Egyházi közgyűlésekben csak a felekezet egyházi, vagyoni, nevelési, jótékonysági s általában a vallásos és erkölcsi élet körébe tartozó ügyei tárgyalhatók. 13*
