Képviselőházi irományok, 1887. XV. kötet • 414-471. sz.
Irományszámok - 1887-414. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1887. évi állami zárszámadás megvizsgálása és az igazságügyminisernek, "az 1884. évi XX. törvényczikkban engedélyezett 500,000 forintnyi épitkezési alapról" beadott jelentése tárgyában
16 414. szám. A zárszámadás-vizsgáló bizottság a felsorolt eltéréseket tüzetes és beható vizsgálat alá vette; és minthogy a vizsgálat folyamán arról győződött meg, hogy a bevételek visszamaradása a kormány által megakadályozható nem volt, a felmerült túlkiadások pedig csak oly esetekben fordultak elő, hol azokat a szükségletek elkerülhetetlenné vált fedezése teljesen igazolja: az 1887. évi államháztartás kezelésénél előfordult összes eltéréseket indokoltaknak találta, és azok jóváhagyását hozza javaslatba. De mielőtt erre irányuló határozati javaslatunkat előterjesztenénk, meg kell emlékeznünk az állami számvevőszék azon jelentéséről is, mely a korpótlékok engedélyezése körül követett eljárást ismerteti. Ezen jelentés utal ama hátrányokra, melyek abból származnak, hogy a korpótlékok engedélyezése tekintetében részint a törvényekben, részint a szabályokban, részint pedig a fennálló gyakorlatban nincs meg a kellő egyöntetűség; ugy, hogy a korpótlékok kezelése és engedélyezése nemcsak a különböző tárczáknál egymástól sok tekintetben eltérő, hanem egyes tárczák keretén belül sem áll mindig egyenlő alapon. A bizottság kénytelen kijelenteni azon meggyőződését, hogy ezen állapotnak az államháztartás kezelésére okvetlenül hátrányosnak kell lennie, annál inkább, mert a korpótlékok a nyugdíj kiszabásánál is számba veendő javadalmazást képeznek, és ennek folytán az államháztartás eredményeire ép oly terhelöleg hatnak, mint a rendszeresített fizetések. Elismeri ugyan a bizottság, hogy a korpótlékoknak a különböző intézményekhez és ezeknek követelményeihez, s nevezetesen ahhoz is alkalmazkodniuk kell, hogy melyik karban milyenek az előléptetési viszonyok. Elismeri továbbá azt is, hogy ennek folytán a korpótlékok kezelésének feltétlen egyenlősítése nem volna megegyeztethetö az igazság vagy legalább a méltányosság követelményeivel: mindazonáltal azon feltűnő nagy különbségeket, melyek a jelen kezelésnél mutatkoznak, indokoltaknak nem találja, és a háztartás rendes kezelésének érdekében óhajtandónak véli, hogy e nagy eltérések, a mennyire lehet, kiegyenlittessenek. Szükségesnek tartja továbbá a bizottság azt is, hogy a törvényhozás budget-megállapitási jogának megóvása szempontjából a kormány, a korpótlékok czímén igényelt összegekre nézve, a költségvetési fedezetet mindig előzetesen kikérje. Az eddig szerzett jogokat megszüntetni vagy megvonni nem lehet, s ez nem is állhat a bizottság szándékában; de lehet és kívánatos, hogy az egymástól lényegesen eltérő törvények, szabályok és gyakorlat tanulmány és revisió tárgyává tétessenek, és oly módon rendeztessenek, hogy a korpótlékok kezelésében is a lehető egyöntetűség hozassék be, és az ezen czímén évenként felmerülő szükségletek elő is irányoztassanak. Ezen czélt tartja szem előtt az. alább előterjesztett határozati javaslatnak 2. pontja. Meg kell még említenünk azt is, hogy a bizottság a képviselőház 1888. évi november hó 29-én tartott ülésén 1496. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozata folytán tárgyalás alá vette az igazságügyi ministernek, »az 1884. évi XX. törvényczikkbe.n engedélyezett építkezési alapról« szóló jelentését, és az abban felhozott indokoknál fogva annak tudomásulvételét hozza javaslatba. Minthogy azonban az állami számvevőszék a jelentés kapcsán beterjesztett számadást illetőleg a számadás alapjául szolgáló okmányokat meg nem vizsgálta, a bizottság azon néze-
