Képviselőházi irományok, 1887. XV. kötet • 414-471. sz.

Irományszámok - 1887-414. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1887. évi állami zárszámadás megvizsgálása és az igazságügyminisernek, "az 1884. évi XX. törvényczikkban engedélyezett 500,000 forintnyi épitkezési alapról" beadott jelentése tárgyában

4 414. szám. veszteséget eredményeztek, 1887-ben a hiány 76,086-írtra apadt. És a kormány által az 1888. évi kezelés eredményéről nyújtott felvilágosítások remélni engedik, hogy ezen év kezelése már jelentékeny nyereséggel fog záródni. A közlekedési tárcza rendes bevételei 1.237,000 frt visszamaradást mutatnak fel. Ennek oka részben a posta jövedelmének hátramaradásában rejlik; legnagyobb részben pedig azon körülményben találja magyarázatát, hogy ez évben az államvasutak, a gépgyár és a diósgyőri vas- és aczélgyár czímeinél csak az üzleti kiadásokra szánt összegek voltak a közmunka- és közlekedési ministerium költségvetésében bevételként előirányozva. Ennélfogva a kimutatott kevesebb bevételek az emiitett vállalatoknál elért üzleti megtakarítások következményei. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium rendes bevételei 275,061 frt hátramaradást mutatnak fel. Az átmeneti bevételeknél megemlítjük, hogy az állami javak eladásából 6.392,000 frt, tehát 1.932,000 frttal több folyt be, mint a mennyi előirányozva volt. Végül a póthitelek által engedélyezett átmeneti bevételeknél 35.112,680 frt kevesebb bevétel íratott elő; mert a megszavazott kölcsönök ezen összeg erejéig nem realizáltattak. Áttérve a kiadásokra, a zárszámadás sommázata szerint az 1887. évi kezelésnél összesen 9.469,000 frt megtakarítás eszközöltetett. Ebből, mint már fentebb említettük, a rendes kezelésre 2.696,000 frt esik. A rendes kiadásoknál ugyan a megtakarítások összesen 8.895,000 frtra rúgnak; de a fölmerült 6.198,000 frtra menő túlkiadások a tiszta megtakarítást a már emiitett összegre apasztják. Ezen 6 millió forintot meghaladó túlkiadás talán első pillanatra még mindig magasnak látszik. De az egyes túlkiadások megvizsgálása után arról győződtünk meg, hogy nagyobb túlkiadások többnyire oly czímek, illetőleg rovatok alatt fordulnak elő, hol a hiteltúllépések vagy a kormány tevékenységi körén kivül fekvő viszonyok behatása folytán állottak elő, vagy pedig a kormány az előirányzat szerkesztésekor a szükséglet mérvére nézve elegendő tájékozással nem bírhatott. Meg kell említenünk különösen azt, hogy a 6.198,000 frt túlkiadásnak több mint fele, azaz 3.104,000 frt a közösügyi kiadásokra esik. Ezen túlutalványozás a határvámjövedelem visszamaradása folytán keletkezett; ennélfogva nem is mint túlkiadás, hanem mint jövedelmi hátramaradás bírálandó meg. Ezen kivül jelentékeny túlkiadások fordultak elő: a nyugdíjaknál 645,000 frt az állami adósságoknál 390,000 > a garantirozott vasutak előlegeinél 616,000 » Az egyes ministeri tárczák rendes kezelése, az egy belügyi tárcza kivételével, melynél 310,000 frt tiszta túlutalványozás fordult elő, igen jelentékeny megtakarításokat mutat fel: a pénzügyi tárczánál 4.000,000 frtra, a közmunka- és közlekedési tárczánál 2.934,000 » a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi tárczánál 149,000 » a vallás- és közoktatási tárczánál 99,000 * az igazságügyi tárczánál 460,000 > végül a honvédelmi tárczánál 27,570 » rug a tiszta megtakarítások összege. Az átmeneti kezelésnél 75,000 frt tiszta túlkiadás, ellenben a beruházásoknál 58,000 frt megtakarítás fordult elő. Végül a rendkívüli közösügyi kiadásoknál 2,825 frt túlutalványozással szemben 6.908,000 frt kevesebb kiadással találkozunk. Ezen nagymérvű kevesebb kiadás oka azon körülményben \