Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.
Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről
: m 390; szám. nagyságot meghatározni, a mely a külön gazdálkodásra mindenesetre jogosít; tekintettel mindazáltal azon számtalan viszonyokra, a melyek épen e téren az ország különböző vidékein fölmerülhetnek, egy ily átalános térület meghatározása a czélnak meg nem felelt volna s ez okból tanácsosabbnak látszott minden egyes érdekközösség gyűlésére bizni, mit tartanak nagyságuknál fogva kivehetőnek. Ugyanez áll a telkek fekvésére s esetleg külön növények termelésére nézve. Némely telkek helyzetüknél fogva, pl. közvetlen folyó mellett, közel a községhez vagy városhoz stb. alkalmasabbak intensivebb avagy másféle gazdálkodási rendszerre, s ha kivételük az érdekközösség viszonyait nem nehezíti, vagy nem terheli, nincs ok ily földeknek is az érdekközösségbe vonására. Mindezek a viszonyok mindazáltal átalános szabály gyanánt előre a törvényben megjelölhetők nem voltak, mert tényleg oly helyi körülményektől függnek, melyek iránt csak az érdekeltek, illetőleg a concret eset teljes földerítésekor esetről-esetre a hatóság határozhat (55. és 60. §.). "A rendtartás a földtérülettel való rendelkezésre vonatkozván, szabályokat is kell tartalmaznia a tekintetben, szabad-e s mily föltételek alatt épületeket, gyümölcsösöket, szőlőket, faiskolákat és kerítéseket létesíteni. A külső birtokon való gazdálkodás, ha egységes rendszer szerint történik, sok esetben megakadályozza annak lehetőségét, hogy az egyes tulajdonos tetszése szerint bárhol is épületeket emeljen, avagy az előbb emiitett czélból külön telepeket létesítsen, vagy földjét elkerítse. Mindezek az intézkedések ily birtokokon csak a közös érdek sértése nélkül engedhetők meg, vagyis ha a közös gazdálkodási rendszert az ilyféle külön intézkedések nem hátráltatják, akkor az egyéni elhatározás nem korlátozandó, ellenkezőleg igen. Magától értetik, hogy mindezek a kérdések az érdekközösség részéről tisztán gazdasági rendszerük szempontjából tárgyaltatnak s az érdekközösség határozata magában véve a városrendezési avagy rendőri intézkedéseket nem pótolja. Ha tehát a gazdasági rendszabály meg is engedné, hogy az egyes birtokos saját, az érdekközösségben álló földjén épületet emelhessen is, azért a községi s rendőri szempontból különben netán szükséges építési engedély vagy bejelentés iránt az illető birtokosnak ép ugy el kell járnia, mint eljárt volna, ha érdekközösségben nem álló földön kívánna építkezni, szóval mindezek a viszonyok az érdekközösség szempontjából szabályoztatnak, a nélkül, hogy ez által más irányban fennálló közigazgatási szabályok alteráltatnának (56. §.). Miután pedig a gazdálkodási rendszer egyik fő alapját mindig az állattenyésztés képezi é, a külső birtok gazdálkodásának korlátozása részben kivált az állattenyésztés czéljából is történik, a javaslat egyrészt legalább utalni kívánt atakarmánytermelés szükséges voltára s kívánja, hogy a rétek (kaszálók) mivelése iránt kellő intézkedések tétessenek (56. §.), másrészt pedig az összes legeltetési kérdéseket ezen érdekközösség számára a rendtartásban kivánja megállapittatni, még pedig a javaslat IV. fejezetében már kijelölt elvek szerint (56. §.). Az érdekközösség által igy megállapított gazdasági rendszer természetesen |megkivánja a kellő végrehajtást, azaz egyrészt az ügyek egységes vezetését és állandó kezelését s a gazdálkodáshoz netán szükséges költségek kellő fedezését. A közös érdekek állandó kezelésével rendszerint a község elöljárósága bízandó meg; ez a dolog természetéből -önként következik, mert gazdasági viszonyaink közt a birtokosok aránylag legnagyobb számban vannak képviselve a község képviselő-testületében, ott legtöbb befolyással és irányadó szavazattal bírnak s igy a község elöljáróságának választása is leginkább kezükben van, sőt tapasztalás szerint az elöljáróság többnyire a jobbmódú gazdák közül szokott választatni. Minthogy mindazáltal nem lehetetlen, sőt előfordul sok helyütt, hogy az elöljáróság a gazdák gazdasági igényeinek meg nem felelő egyénekből áll, fenn kellett hagyni a választás szabadságát arra nézve, hogy az érdekközösség a község elöljárósága helyett, esetleg más valakit biz meg ügyeinek végzésére (59. §.); de ez a közeg ép ugy, mint a községi elöljáróság, működéséről évenkint a birtokosok közgyűlésén számolni tartozik s ott felelősségre vonható (62. §.).
