Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről

390. szám. 61 25,828. sz. a. meg is hozták a szabályrendeletet. Ezen eddig követett és jónak bizonyult szokásnak törvény által való fentartása, s igy a javaslatba fölvétele czélszerűnek látszik. A káros állatok és növények terjedése ellen a közvetlen irtáson és pusztitáson kivül még a forgalom szabályozása is gyakran szükséges. Köztudomású, hogy az aranka rendkivüli terjeszkedése az országban részben onnan is magyarázható, hogy a magkereskedésben tisztátlan, arankával vegyes heremagvak adatnak el; a földmivelési ministerium eddig a magkereskedésben mutatkozó ezen visszásságokkal nem tehetett mást, mint hogy az érdekelt közönséget ismételten figyelmeztette az arankás magvakra; igy tette ezt 1881. évi 5,127., 8,595., 1882. évi 12,084., 1883. évi 10,082., 1886. évi 48,900. sz. alatt kelt intézkedéseivel; azonkivül gondoskodott vetőmagvizsgáló állomásokról, a melyeken a gazdák here-vetőmagvaikat arankatartalmukra nézve díj nélkül megvizsgálhatják Szintén könnyen lehetséges, hogy bizonyos káros rovarok, pl. a vértetü az ojtógalyak vagy csemetefák által terjesztetnek messze vidékre, s ekkép az ország könnyen és gyorsan be fertőztetik. Ez okból a javaslat fölhatalmazást ad a ministernek arra, hogy a forgalmat, e czélból szabályozhassa és korlátozhassa, még pedig belátása szerint a szükséghez képest vagy csak egyes területekre, vagy az ország egész területére. A külfölddel szemben a kormánynak ebbeli korlátozó hatalmát kereskedelmi szerződéseink amúgy is elismerik s igy a külföldről való behurczolás ellen is gondoskodva van. Hogy ezen intézkedések mellett a phylloxera ellen fönálló törvények érvényben maradnak, ezt a javaslat határozottan jelzi (23. §.). A káros állatok irtásán kivül a mezőgazdaság szempontjából a hasznos állatok védéséről is czélszerű gondoskodni. Ezen szempontból hasznosaknak tekintendők különösen azok az állatok, a melyek természetüknél fogva a káros állatokat s főkép a rovarokat pusztitják. A vadászati törvény magában is e részben nagy hatással lehet és volt is már, a mennyiben a mezőgazdaságra nézve az emiitett szempontból is fontos állatok tekintetében tilalmi időszakokat honosított meg. Ez okból az emlős állatok külön védelme a javaslatban szükségesnek nem is látszik. Igaz, hogy egyes kisebb állatok, főkép a vakandok és denevérek védelme iránt némely oldalról kivánságok merültek fel, de e részben a javaslat az intézkedéseket mellőzi, miután ezek az állatok nem képezik az emberi használat oly tárgyait, a melyek fogásukat, üldözésüket értékes foglalkozássá tennék, a pusztán pajkosság-, vagy tudatlanságból eredő irtás pedig inkább oly kivételes, hogy ez okból külön törvényhozási intézkedés tényleg nem szükséges. A hasznos madarak tekintetében a' dolog némileg máskép áll. Ezen állatok s főkép az éneklő madarak, inkább vannak üldözésnek kitéve, elannyira, hogy már nemzetközi tárgyalások is vannak folyamatban védelmük tekintetéből, még pedig azért, miután mint vándormadarak több országban szoktak fölváltva tanyázni s igy az esetleges védelem csak egy országban nem nyújt kellő biztosítékot számuknak kellő arányban való föntartásukra. A javaslat a védendő madarakat névszerint elősorolja s ezen elősorolásában a természetük szerint tényleg hasznos madarakra szorítkozik és irtásukat csak annyiban korlátozza, a mennyiben fészkeik élszedését. tojásaik és fiaik széthányását tiltja (24. §.) s az ebbeli cselekvényt kihágás gyanánt 25 frt pénzbüntetéssel bünteti [79. §. I)]. A javaslat 26. és 27. §-a a méhek védelmével két irányban foglalkozik. Egyrészt biztosítja a kirepült méhraj tulajdonosának, hogy rajzó méheit idegen területen is felkeresheti, de ha ezt két nap alatt nem teszi, a rajt annak tulajdonává adja, a kinek birtokán az letelepült, esetleg a ki azt két napon túl elfogta. A tulajdon ebbeli védelme inkább a magánjogi törvénykönyvbe való ugyan, ilyennek hiányában és megállapodott jogszokás nélkül azonban a magánjogi codexekben ugy is elfogadott, jelesül az osztrák polgári törvénykönyvben (384. §.) foglalt intézkedéseket veszi föl a javaslat. Gazdasági szempontból a méhtenyésztés érdekében a ragadós költésrothadás ellen volt szükséges még határozatokat fölvenni, minthogy ez a baj áthárulhat más méhesekre is és igy az okszerű méhtenyésztés kívánja az esetleges beavatkozást (27. §.).