Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.
Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről
58 390. szám. 1880. évben 64 liter szederfamagot, — liter gyümölcsmagot 1881. > 1,233 » » 103 6 /is > 1882. » 367 s /n > » 104 » 1883. » 179 s /i2 » » 308 6 /i2 » » 1884. > l,622»/i» » > 72% a > 1885. > 1,393 > > 417 3 /i2 » 1886. » l,617 4 /i» > » 381 6 /»i » 1887. > 766 » > 300 > 1888. » sen . l,696 9 /i2 » » 364 » » Összes » sen . 8,939 4 /i2 iter szederfamas mtés 2,05 l 9 /i 2 liter £ jyümölcsmagot. A községek saját faiskolájukból végleges helyre kiültettek szederfát 1888. év végéig 462,061 darabot. Az intézet saját költségén nevelt és vásárolt kiültethető szederfát kiosztott 1888. év 'végéig 49,432 darabot. Ezen kivül az intézet 58 külön járási szeder faiskolát alapított azon czélból, hogy az intézet költségén ott nevelt szederfákkal pótolhassa a községi faiskolák hiányait. Ezen faiskolák átlag egy katasztrális holdnyi területtel bírnak; a területet áldozatkész földbirtokosok a selyemtenyésztési intézetnek 10 évi használatra ingyen engedték át. A faiskolákban az intézet által elhelyezett és gondozás alatt álló szederfacsemeték száma az intézet fennállása óta 535,000 darab. Ezen csemeték részint a m. kir. erdőhivataloktól lettek előállítási áron vásárolva, részint az intézet faiskoláiban nevelve. Bács-Bodrog, Temes, Tolna és Torontál vármegyékben a selyemtenyésztés nagyobb mérvben csak az által fejlődhetik, mert ezek a vármegyék a járási faiskola-felügyelői intézmény életbeléptetésével biztosították területükön a szükséges szederfa-bőséget és ez által lehetővé tették a selyemipar meghonosítását; mi ha örvendetes, annál örvendetesebb jelenség az, hogy vannak vármegyék, hol a selyemtenyésztés a szederfa hiánya miatt bár nem volt még eddig megkezdhető, törvényhatóságaik ennek daczára, felismerve ezen ipar áldásos voltát, ott, hol az űzhető, hazafias jó indulattal siettek megvetni ezen ipar .alapját az által, hogy a járási faiskola-felügyelői intézményt szintén életbe léptették. Ezen vármegyék: Fejér, Hunyad, Nyitra, Sopron és Veszprém. Biztos kilátásba helyeztetett ezen intézmény életbeléptetése Arad, Hajdú, KrassóSzörény és Zala vármegyékben. Ezen eredmények után a javaslat a szóban álló iránynak törvény által leendő biztosítását indokoltnak látja. II. FEJEZET. A kártékony állatok és növények irtásáról s a hasznos állatok oltalmazásáról. A kártékony állatok és növények irtása tekintetében a javaslat azon irányelvből indul ki, hogy bizonyos állatok és növények elszaporodása nem az egyes földbirtokos, nem az egyes gazdaság egyedüli kára, hanem sújtja hibáján kivül a szomszéd gazdaságokat, sőt idővel az egész országot is; ez okból és országos közgazdasági szempontból, az egyes gazdára kötelességek róhatók, sőt rovandók is. Tekintettel mindazáltal azon terhekre, a melyekkel az efféle kényszerintézkedések mindenkor járni szoktak, de még inkább azon nehézpépre ..re. a melyekkel az efféle
