Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről

390. szám. 55 kormány több izben fölhivta a törvényhatóságok figyelmét, pl. még a magy. kir. helytartótanács 1856 .évi július 13. 14,373. sz. a. adott ki rendeletet, később a közlekedésügyi minister 1867. július 14. 3,266. sz. a. adott ki rendeletet az utak jókarban tartása tárgyában, melynek IV. része az utak melletti élőfák és fasorok ültetéséről és ápolásáról szól; több törvényhatóság pedig újabb időben külön szabályrendeletet hozott e tárgyban, igy Sopron vármegye 1878. deczember 12. 1,062. sz. a., Miskolcz város 1881. 25,474. sz. a., Szepes vármegye 1881. 40,397. sz. a., Trencsén Tármegye 1881. 7,431.sz.a., Hódmezővásárhely város 1883. 68,125. sz.a., Brassó vármegye 1884. 44,927. sz. a., Komárom vármegye 1884. október 13. 258. sz. a., Somogy vármegye 1885. augusztus 3. 81. sz. a., Nyitra vármegye 1886. 27,981 sz. a., Ung vármegye 1886. 60,851. sz. a., Vas vármegye 1886. 62,737. sz. a., Szeged sz. kir. város 1886. 66,754. sz. a., Mosón vármegye 1887. 26,296. sz. a., Nagyküküllő vármegye 1888. 66,635 sz. a. Föl kell még emliteni azt, hogy a selyemtenyésztésnek, mint a kis gazdák jövedelmező keresetének lehető terjesztése czéljából a javaslat utal arra, hogy az utak mellett ültetendő fakul lehetőleg eperfákat használjanak. Ezen népipar kellő gyökereket csak akkor verhet, ha -a nép számára a szederfalomb kellő mennyiségben áll rendelkezésre. Az utak befásitásának ezen korlátozása az egyedüli, a melyet a selyemtenyésztés érdekében czélszerünek látszott fölvenni, különben az illető út-érdekeltek teljesen szabadon intézkedhetnek a befásitás tárgyában. A selyemtenyésztés érdekében a közlekedésügyi minister 1881. április 20. 9,957. sz. körrendeletével utasitotta az államutak kezelőit szederfák ültetésére. A selyemtenyésztés rendszeresítése érdekében a szederfák mennyisége 1882. évben tényleg fölvétetett s ennek eredménye részletezve az I. számú mellékleten lévő táblázatból kivehető. Egyébiránt, hogy a selyemtenyésztés 1 -czéljára a szederfák lombja rendelkezésre álljon, a javaslat 50 forint erejéig bünteti azt, a ki utakon, köztereken vagy utczákon levő szederfáknak selyemtenyésztési czélra való lombszedését megakadályozza vagy a lombot selyemtenyésztési czélra használhatatlanná teszi az -által, hogy megfertőzteti [78. §. i)]. E részben már a belügyminister 1883. évi 60,972. sz. és újabban 1887. évi 15,874. sz. a. kelt rendeleteivel intézkedett, midőn a lombszedés megakadályozását kihágásnak minősitette és 2 frttól 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetőnek nyilvánította. A javaslat 10—14. §-ai a községi faiskola ügyével foglalkoznak. Ha átalában a gyümölcstenyésztés, valamint a faültetés ügyét sikerrel előmozditani kivánjuk, mulhatlanul kell intézkedni a faiskolák létesítéséről és rendszeres kezeléséről. Ezen helyes fölfogás hatása -alatt intézkednek már a birtokrendezési törvények (1880 ; XLV. törv.-czikk 19. §. c) is, a midőn a tagosítás keresztülvitele alkalmával faiskolák számára területek kihasitását kívánják; erre törekedett a kormány számos intézkedéseiben, a midőn a törvényhatóságokat köz, ségi faiskolák létesítésére ösztönözte, például a közoktatásügyi ministernek a földmivelési ministerrel egyetértőleg 1875. évi augusztus 28. 20,377. sz. a. kiadott rendeletével a községi faiskolák berendezése tárgyában és ugyanezt teszik törvényhatóságaink, a midőn a faiskolák iránt szabályrendeleteket hoznak (például Komárom vármegye 1873. decz. 9. ^86. sz. a., Bács Bodrogh vármegye 1881. deczember 20. 555. sz. a., Baranya vármegye 1881. 14,242. sz. a., Jíógrád vármegye 1881. 14,462. sz. a., Vas vármegye 1881. 29,626. sz. a., Trencsén vármegye 1881. 7,431. sz. a., Hont vármegye 1882. 10,250. sz. a., Hunyad vármegye 1882. május 24. 66. sz. a., Alsófehér vármegye 1883. 11,139. sz. a., Bereg vármegye 1884. 55,460. sz. a., Heves vármegye 1885. július 27.216. sz. a., Ungvármegye 1886. 60,852. sz. a., Veszprém vármegye , 1887. 76,632. sz. a., Zemplén vármegye 1888. 68,520. sz. a.). A javaslat tehát az eddig is érzett szükség s eddigi törvényeink szellemében tovább fejleszti ezt az ügyet s a faiskolák létesítését <és föntartását községenkint elrendeli (10. §.). Felmerült a faiskolák ügyénél az a nézet, nem volna-e tanácsosabb, egyszerűbb és