Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-412. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, "az öröklési jogról" szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

272 412. szám. A 450. k. j. (új 443.) §-nál felmerült azon aggálylyal szemben, mely szerint a túl­hosszúnak látszó hat havi határidő felvételét a jobb helyzetben levő örököstársak a gyengébbek kizsákmányolására használhatják fel, a mennyiben az osztály előbbi megejtéséhez való hozzá­járulásukat súlyos feltételekhez köthetik — a bizottság kiemeli, miszerint e hat hónap nem a hitelezők, hanem az örököstársak egymás elleni védelme szempontjából szükséges, nehogy egyes örökösök örökrészüket birtokba vévén s esetleg eltékozolván, ez által a hat hónapon belüli egyetemlegesség folytán a többi örököstárs a hitelezőkkel szemben roszabb helyzetbe jöjjön, vagyis fizetésképtelen örököstársai helyett is fizetni tartozzék. A bizottság azonban az eljárási szabályokban gondoskodást tart szükségesnek az iránt, hogy az örököstárs az őt megilletendő örökrésznek haszonvételét, a mennyiben örökösödési joga nem vitás és vagyonelkülönzés el nem rendeltetett, annak idején megkapja. A 451. k. j. (444. új) §. a fentebbi módosításoknak megfelelő szabatosb szövege­zést nyert. A 452. k. j. (445. új) §-ban az örökösödésre hivatott méhmagzat anyjának tartás: igénye szabatosabban lön megállapítva. A 453. k. j. (446. új) §., mely megengedi azt, hogy az örökhagyó a hagyatéki vagyonnak közösségét az osztály megtiltásával biztosithassa, kihagyatni inditványoztatott azon oknál fogva, mert ez által a vagyonnak a forgalomból hosszú időre való elvonása ok nélkül lehetővé tétetik, s az ily tulajdoni közösség nemzetgazdasági és jogi hátrányokkal jár; — ennek ellenében azonban a bizottság azt véli, hogy más törvényhozások rendelkezéseit is figyelembe véve, az örökség felosztásának aránylag nem hosszú határidőhöz kötött tilalma az örökhagyó rendelkezésének lehetőleg tiszteletben való tartása szempontjából aggály nélkül fogadható el azért is, mert a hol ily korlátozó rendelkezés szükségesnek nem mutatkozik, azzal az örök­hagyó bizonyára nem fog élni. E mellett figyelembe vétetett azon közgazdasági tekintetben is súlylyal biró érdeke az örökösöknek, melynél fogva ezen lekötés ideje alatt az örökösök a nekik legmegfelelőbb rendezést, s a közös terhek tisztázását eszközölhetik. Ezen §. 3-ik bekez­désének rendelkezését azonban a bizottság mellőzendőnek találta azért, mert ez az örökség felosztásának messzebb menő oly korlátozását tartalmazná, a mi — tekintettel ugyanezen szakasz két előző bekezdésére -- indokolhátónak nem mutatkozik. Netáni félremagyarázások megelőzése szempontjából azonban a bizottság nem vélte fölöslegesnek azon, különben a javaslat szelleméből folyó rendelkezésnek felvételét, mely szerint az osztály ily megtiltása az örökhagyó hitelezői, a kötelesrészre jogosítottak s a hagyományosok igényeinek érvényesítését nem akadályozza. A 455. (korm. jav.) §-nak azon rendelkezése, mely a természetben való felosztás korlátozásánál külön törvénynek vagy a helyhatósági szabályoknak eltérő intézkedéseire egész átalánosságban hivatkozik, aggályosnak találtatott; ezzel szemben tehát a bizottság tekin­tettel arra, hogy ilyen korlátozást csakis a beltelkekre nézve tart szükségesnek, s hogy ezekre nézve is nem a sajátképeni osztályminimumot, hanem csakis a feldarabolásnak bizonyos határon túl való megtilthatását kívánja érteni — erre pedig az élet gyakorlati követelményeinél fogva, különösen városokban, mindenesetre szükség van s ez a fennálló jognak is teljesen megfelel: a szöveget (448. új §.) félreértések kizárása végett a most jelzett értelemben találta módositandónak. A 456. korm. jav. (449. új) §-ból azt, hogy az osztályterv megállapítása minden esetben szakértők közbenjöttével eszközöltessék, mint az örököstársaknak az osztályrészeket tar­talmazó terv iránti egyetértése esetében fölösleges s költséggel járó intézkedést, a bizottság kihagyta — annyival is inkább, mert egyetértés létre nem jötte esetén ezen kisegítő módozat alkalmazása magától értetik s ez iránt különben is az eljárási szabályok lesznek hivatva meg­íelelöleg intézkedni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom