Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-383. 1889. évi I. tövényczikk, a mosztár-rámatorkolati keskenyvágányú vasutnak Szerajevóig való folytatásáról

16 383. szám. 383. szám. 1889. ^ÉVI I. TÖRVÉNYCZIKK, a mosztár-rámatorkolati keskenyvágányú vasútnak Szerajevóig való folytatásáról. Szentesítést nyert 1889. évi január hó 30-án. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytárc-ban 1889. évi február hó 20-án. Hi JEIs© Ferenc* .József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé : 1. §• A magyar királyi kormány felhatalmaztatik, hogy beleegyezését adja, miszerint a Mosztártól a Ráma folyó torkolatáig kiépitett keskenyvágányú vasútnak Szerajevóig leendő folytatására a közös aktivákból, még pedig mindenekelőtt ezen aktíváknak eddig felszaporodott és ezentúl befolyó kamataiból, Bosznia és Herczegovinának, az 5.500,000 forintnyi összeget meg nem haladható tényleges építési költségek erejéig, kölcsön adassék. 2. §. Ezen vasút, az 1884 : XXVII. s az 1886 : XXVI. törvényczikkekben megállapított mosztár-metkovicsi és mosztár-rámatorkolati vasutakkal egységes vasúti vonalat fog képezni. A közös aktivákból az egységes metkovics-szerajevói vasútvonal kiépítésére fordított kölcsönnek, még pedig ugy a mosztár-metkovicsi vonalrészt illetőleg 1.700,000 forinttal s a mosztár-rámatorkolati vonalrészt illetőleg 2.800,000 forinttal eddig előlegezett, valamint a jelen törvényczikk 1. §-a alapján a Ráma torkolatától Szerajevóig terjedő vonalrészre engedélyezett 5.500,000 frtnyi kölcsönnek, összesen tehát 10.000,000 forintnak-, továbbá a zeniczaszerajevói vasútvonal kiépítésére az 1881. évi I. törvényczikkel engedélyezett 3.831,000 frtnyi kölcsönnek kamatoztatása és törlesztése, oly módon lesz foganatosítandó, hogy ezen kölcsönök kamatai Bosznia és Herczegovina jövedelmeiből évenkint fedezendők, törlesztési járulékra pedig ezen vasúti vonalak tiszta üzleti fölöslegei fordítandók mindaddig, mig a Bosznia és Herczegovina jövedelmeiből a rendes közigazgatási kiadások és a fentemiitett kölcsönkamatok fedezése után netalán még fenmaradó fölösleg az 1885: XIII. törvényczikk értelmében a doboj-siminhani vasút építési költségeinek fedezésére fog igénybe vétetni. Ezen építési költségek kiegyenlítése után Bosznia és Herczegovina jövedelmeinek esetleges fölöslegei szintén a közös aktivákból nyert kölcsönök törlesztésére fordítandók.