Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.
Irományszámok - 1887-391. Törvényjavaslat, az 1885:III. törvényczikk módositásáról
154 391. szám. ságok birói létszámának végleges megállapítását, sem a szervezés munkájával járó tömegesebb személyzeti változtatásokat keresztül nem vihetném. Talán nem csalódom, ha annak a hitemnek adok kifejezést, hogy habár a törvényhozás már 1875-ben záros határidőt tűzött ki az elsöfolyamodású bíróságok végleges szervezésére, hivatalbeli elődeim leginkább azért nem tudták a törvényhozás rendelkezését teljesíteni, mert felelősségük és lelkiismeretességük érzete nem engedte, hogy a szervezendő kir. táblák és elnökeik, mint a legmegbízhatóbb tájékoztatással szolgálható igazságügyi szakközegek közremunkálása nélkül hozzák létre az elsöfolyamodású bíróságok végleges szervezését. Ezen bizonyára a törvényhozás bölcsesége által is helyeselt szempontok indítottak arra, hogy javaslatba hozzam a két szervezési munkálatnak oly elkülönítését, hogy a kir. táblák szervezése az elsöfolyamodású bíróságok szervezését megelőzze. A kir. táblák szervezésének halaszthatlanságától, épen a föntebb kiemelt igazságügyi érdekek tekintetéből, annyira meg vagyok győződve, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat benyújtására lehető rövid határidőt — egy évet — hoztam javaslatba, és remélem, hogy ez idő alatt nemcsak ezt, hanem a birói és ügyészi szervezetet csak nagy alapvonásokban rendező törvényeinknek, az ezekben foglalt nagy elvek szellemében méltán várt kiegészítésére vonatkozó javaslatot is lesz szerencsém előterjeszthetni. Ha a kir. táblák szervezésére vonatkozó törvény megalkotását nem kívánom elhalasztani addig, míg a törvényhozás a polgári perjogi reformot is a maga teljességében megvalósítja : ezt a törvényhozás bölcsesége azzal fogja indokoltnak találni, hogy már az 1885: III. törvényczikk alkotásakor sem indult ki abból, hogy az egész perjogi reform — tehát ugy a bűnvádi, mint a polgári — a kir. táblák szervezése előtt váljon törvénynyé. Az ugyanis alig szenvedhet kétséget, hogy a közvetlenség és szóbeliség igényeinek megfelelöleg a törvényszékektől felebbezett ügyekben a polgári perjogban is nélkülözhetlen leend a több kir. táblai rendszer, következőleg az új polgári perjogi reform már kész bírósági szervezeti keretet fog találni. A kir. törvényszékek és járásbíróságok számának, székhelyeinek és területeinek megállapítására vonatkozó javaslat beterjesztésére az újonnan szervezett királyi táblák működése megkezdésének napjától számított két évi határidőt hoztam javaslatba. Bármily fontos állami érdekek követelik is, hogy az elsöfolyamodású bíróságok végleges szervezése minél előbb létrejöjjön: mégis azoknak a rázkódtatásoknak megelőzése, melyekkel a kellő alapossággal elő nem készített végleges elsöfolyamodású bírósági szervezetnek a törvény meghozatala után talán rövid idö alatt többször is igényelt megváltoztatása járna, oly határidő kitűzését teszi szükségessé, mely alatt lehetővé válik, hogy a kir. táblák és elnökeik közvetlen tapasztalataik alapján szerzett tüzetes adatokkal és teljesen megbízható tájékoztatásokkal segíthetik elö az elsöfolyamodású bíróságok végleges szervezésének és a kinevezéseknek nagy felelősséggel járó munkáját. Kelt Budapesten, 1889. évi márczius hó 4-én. Fabiny Teofil s. k., magy. Ttvr. igaeságügyminister. i
