Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.
Irományszámok - 1887-391. Törvényjavaslat, az 1885:III. törvényczikk módositásáról
39 L szám. 153 terjeszthette, e szerint az igazságügyi tárcza átvételénél első teendőim közé tartozott a bűnvádi eljárásról szóló javaslat elkészítéséről gondoskodni, mert abban a meggyőződésben voltam és vagyok, hogy a bírósági szervezeti munkálatokat csak akkor terjeszthetem elő, ha a törvényhozás tényezői a bírósági szervezettel kapcsolatos eljárási reformnak legalább egyik ágáról, melynek szerkezete a birói szervezetre döntő hatású, tételes alakban szerezhetnek tájékozást. Minthogy tehát nemcsak felfogásom szerint, de az 1885 : III. törvényczikk intentiójához képest is az igazságügyi reformjavaslatok előterjesztésének logikai egymásutánja azt követeli, hogy a bűnvádi eljárási javaslat előterjesztése megelőzze a birói szervezeti munkálatok előterjesztését, a bűnvádi eljárásról szóló javaslatot pedig az annak indokolásában bővebben előadottak szerint csak múlt évi deczember hó 10-én nyújthattam be az országgyűlés képviselőházának: ennélfogva e körülményben a törvényhozás bölcsesége igazoltnak fogja találni, hogy ez időpont előtt a birói szervezeti munkálatokat be nem mutattam. Hogy pedig miért nem terjesztettem elő a bűnvádi eljárási javaslattal egyidejűleg, vagy ezt követöleg az 1885 : III. törvényczikk 1. §-ában meghatározott idő alatt az abban megjelölt szervezeti javaslatokat: erre nézve legyen szabad a következőkre utalnom. Ha az 1885 : III. törvényczikk 1. §-a nem kivánja is meg feltétlenül, hogy a kir. táblák szervezésére vonatkozó javaslat egyidejűleg terjesztessék elő a kir. törvényszékek és járásbíróságok számának, székhelyeinek és területeinek megállapításáról szóló javaslattal, sőt hivatalbeli elődöm is, ha beterjeszthette volna előzőleg a bűnvádi eljárási javaslatot, bizonyára szintén előbb adta volna be a kir. tábláknak, mint az elsőfolyamodású bíróságoknak szervezésére vonatkozó javaslatot mégis most már a törvényben meghatározott negyedik év végén nekem a törvény rendelkezése szerint egyidejűleg lenne kötelességem a két szervezeti javaslatot előterjeszteni. Ez pedig nemcsak czélszerű nem volna, hanem ily módszer mellett az elsőfolyamodású bíróságok szervezését, a kellő megnyugvást nyújtó azon alapossággal, hogy rövid idő alatt azon ismét nem fogna kelleni változtatást tenni, keresztülvinni alig is lehetett volna. Meggyőződésem szerint — mint ezt alább kifejteni szerencsém lesz — a kir. táblák szervezésének föltétlenül meg kell előznie az elsőfolyamodású bíróságok szervezését, és ezért kérem a törvényhozást, hogy az elsőfolyamodású bíróságok szervezésére vonatkozó javaslatot nemcsak hogy ne legyen kötelességem egyidejűleg a kir. táblák szervezésére vonatkozó javaslattal előterjeszteni, hanem hogy ez a kir. táblák működésének megkezdése után eső időre halasztassék. A királyi táblák szervezését, azaz: a több kir. tábla felállításának szükségességét ugyanis nemcsak a már előterjesztett bűnvádi eljárási javaslat felebbviteli rendszere és a törvényhozás többször kijelentett akaratához képest a szóbeliség és közvetlenség alapelveire fektetendő polgári perjogi reform követelik, de a bírósági felügyelet, hatályos ellenőrzés és ennek folytán az ügyvitel és ügykezelés szabályosabb, gyorsabb menete, a tökéletesebb bírósági kinevezési rendszer s általában az alaposabb igazságügyi igazgatás érdekei is mulhatlanul megkívánják. Ha tehát a kir. táblák ugy szerveztetnek — és másképen helyesen véleményem szerint nem is szervezhetők — hogy a kerületükben levő bíróságok ügyvitele és ügykezelése fölött részint magok, részint elnökeik utján felügyeletet gyakorolnak: akkor valóban menthetlen hiba volna a kir. táblák és elnökeik által szerzendö adatoknak, személy- és ügyismeretüknek felhasználása nélkül véglegesen szervezni akarni az elsőfolyamodású bíróságokat. A törvényhozás iránt tartozó őszinteség egyenesen kötelez annak kijelentésére, hogy a szervezendő kir. táblák és elnökeiknek ily közreműködése nélkül nem tudnám megnyugvással kérni a törvényhozástól az elsőfolyamodású bíróságok számának, székhelyeinek és területköreinek törvénybe foglalását és kellő alapossággal sem az egyes törvényszékek és járásbiróKÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XIV. KÖTET. 20
