Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.
Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége
357. szám. 375 küldeményeket a postán, távirdahivatalbau stb." lefoglaltatni. Sőt, minthogy a javaslat az ügyészség által teljesitett lefoglalást mindig birói megerősítéstől teszi függővé: ugy e ponton sem intézkedik kevesebb szigorral, és kimondja, hogy a kir. ügyész által eszközölt lefoglalás nem feltétlenül érvényes, hanem hogy, a mennyiben a vizsgálóbíró három nap alatt jóvá nem hagyja, hatályát veszti és á lefoglalt tárgyak rendeltetési helyiikre küldendők (197. §.). Mennyiben van az ügyészség a lefoglalt levelek és küldemények felbontására nézve korlátozva, erről alább leend szó. 2. Ha a javaslat minden lefoglalásnak, mely magánjogokat érint, kellékéül állítja fel, hogy írásbeli határozatban rendeltessék el: nem szorul bővebb indokolásra, ha itt is az írásbeli határozat annak minden kellékével együtt megkívántatik. Különösen kiemeli a javaslat itt azt, hogy a lefoglalandó tárgy tüzetesen meg legyen jelölve. Eme kelléknek nem nehéz eleget tenni a terhelthez nyíltan czímzett küldemények tekintetében. Más kérdés az, hogy miként lehet és kell eme kelléknek megfelelni akkor, midőn a levelek, táviratok és egyéb küldemények nincsenek a terheltre czímezve. Ily esetben is tüzetes megjelölést kívánván a javaslat, nem szabad egész általánosságban rendelkező leíoglalási határozatot hozni. A javaslat e kellékébe ütköznék, ha a lefoglalási határozat ugy szarna: >a budapesti összes postahivataloknál a ma déli tizenkét órakor létező minden levelet és csomagot lefoglalok és továbbításukat vagy kézbesítésüket megtiltom.« De ha ily általánosságban nem is szabad lefoglalást kimondani, szoros individuális megjelölést sem lehet kívánni, mert erre csak akkor lenne képes a lefoglalást elrendelő hatóság, ha már a lefoglalandó küldeményt látta. Már pedig ez csak a lefoglalás után áll módjában, következőleg meg kell elégedni oly concret ismérvekkel, melyek alkalmasak arra, hogy a lefoglalandó küldemények másoktól megkülönböztethetők legyenek. Ily ismérvekül szolgálhatnak a feladási hely megjelölése, a czímzésen előforduló írásnak a hatóság által küldött kézírással való összehasonlítása stb. Lehetetlen kimerítő szabályokat felállítani a specialisálás mértékére nézve, elég annak kijelentése, hogy a lefoglalónak minden rendelkezésre álló ismérvet meg kell jelölnie, és nem szabad oly határozatlan megjelöléssel élni, melynek vagy nem tud megfelelni a posta- és távirdahivatal, illetve más szállítási és fuvarozási intézet, vagy kénytelen volna csaknem az egész küldemény-anyag továbbítását felfüggeszteni. Midőn a 194. §. azt mondja, hogy a posta-, távírda és egyéb szállítási vagy fuvarozási intézetek és vállalatok kötelesek a lefoglaltatni kivánt leveleket stb. kiadni; midőn a javaslat a lefoglalási határozatot a postahivatalhoz stb. rendeli czimeztetni és távirati utón is megengedi a lefoglalást (196. §.), és végre midőn a lefoglalt küldemények átvételéről rendelkezik (198, §.): ezekkel ha nem is expressis verbis, de mindenesetre kifejezi, hogy a posta- és távirdahivatal, illetve az emiitett intézetek kötelesek a kivánt tárgyakat a kiadás eszközölhetése végett szállítmányaik között felkutatni. A postán és távirdahivatalban maga a bíróság rendszerint nem teljesít kutatást. Ezt a posta- és távirdahivatalra kell bíznia. Egyáltalában a lefoglalásnak nem szabad megakadályozni a posták, vasutak, gőzhajók stb. rendes menetét. Egyébiránt a postahivatalhoz intézett lefoglalási határozat nem irányul mindig arra, hogy a megjelölt levelek vagy csomagok a vizsgálóbírónak adassanak ki. Lefoglalás az is, midőn a határozat csak a visszatartást rendeli el, vagy ha csak a czimezésen használt írás minősége felőli tájékozás okából egyszerűen a levélnek vagy csomagnak a kiküldendő bíró, ügyészség vagy szakértő előtti felmutatását kívánja a megkeresés. Általában tehát a postán teljesitett lefoglalásnak az képezi kritériumát, hogy a birói megkeresés érinti-e a levéltitok és a postai szállítás menetének körét ? Ebből önként következik, hogy nem tartozik a lefoglalás keretéhez az, midőn, habár a hivatali, de nem a levéltitok körét érintő felvilágosítást kér a biróság. Ilyen természetű megkeresés volna az, ha bizonyítványt kivan a