Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 619 közvetlen meggyőződést is szerezhessen. A semmiséget eredményező alaki szabálytalanságok az iratok vagy a bíróságok felvilágosító jelentései alapján állapithatók meg, az anyagi törvény megsértése pedig magában az alsóbb fokú biróság ítéletében foglaltatik. Nincs tehát szükség a bizonyítás részbelj vagy teljes ismétlésére, és a határozathozatal az ügyiratok alapján a felebbezésnél méltatott ellenvetésekkel meg nem támadható. Midőn a javaslat intézkedett, hogy az ügyiratok ismeretét a semmitő bíróság tanácsa részére az előadó közvetítse, hogy ez utóbbit az ügyben már eljárt tanácselnök ellenőrizze, hogy a vitás kérdések felfejtésénél a koronaügyészség közreműködjék és a magánfeleknek is alkalom adassék álláspontjuk igazolására, hogy végre a tárgyalás ünnepélyességét és alaposságát annak nyilvánossága is emelje (360., 366. §§.), megadta mindazon garantiákat, melyeket a semmitő bíróság érdemleges eljárása igényel, illetve eltűr, és ereszben a külföldi törvényhozások egybehangzó példájára hivatkozhatik. Annak eldöntését, hogy az egyes ügyek tanácsülésben vagy tárgyaláson intéztessenek-e el, a javaslat az itélőtanácsnak tartotta fenn (361. §. végbek.). Mindazáltal, minthogy ezen kérdés rendszerint eléggé világos és feltehető, hogy azt az ügyet áttanulmányozott előadó helyesen fogja megoldani, mint a felebbezésnél, ugy itt is az előadóra bizta, hogy az elintézési módozatok között előzetesen válaszszon. El van ez által kerülve, hogy a tanács azon esetekhen, melyekben az ügy világosan nyilvános ülésbe tartozik, ennek elhatározásával is foglalkozik s e miatt egy és ugyanazon ügyet kétszer tárgyaljon. 9. Határozat. A kir. curiának tanácsülési határozataira nézve maga a tárgy megadja az irányt. Hiányos vagy felvilágosítást igénylő felterjesztés esetében csakis a kiegészítés lehet a határozat czélja. A részben, hogy ki eszközölje a kiegészítést, a javaslat a kir. curiának szabad elhatározást enged, sőt időnyerés czéljából arra is felhatalmazza, hogy az elsőfokú bírósághoz közvetlenül rendelvényt intézzen (361. §. 2. bek.). A törvény által kizárt, jogosulatlanul, illetve szabályellenesen, vagy a semmitő bíróság részéről már eldöntött kérdésben használt semmiségi panasznak visszautasítandó volta, — hasonlóképen nem kétséges (361. §. 2. bekezdés). Eme visszautasitási esetek közül az elkésés, továbbá a törvény által kizártság indokából történő, már az első fokú biróság intézkedési körébe esik (359. §. 1. bek.). Hogy azonban az iratok visszaküldésével, az elsőfokú biróság határozatával s az ellen esetleg használható felfolyamodással járó idő- és munkaveszteség elkerültessék, az elsőfokú biróság által elmulasztott visszautasítás pótlását a javaslat a kir. curiának teszi kötelességévé. Már nem annyira magától értetődő a tárgyalásra tartozó ügyek elbírálása. Nevezetesen a fölülvizsgálat kiindulási pontja, kiterjedése és egyes modalitásai adhatnak kételyre alkalmat. Az első tekintetben a javaslat 364. §-ának első bekezdése nyújtja a vezéreszmét, melyet különben már több helyen anticipálni kellett. Annak kijelentésével, hogy a kir. curia határozatát az alsóbb fokú bíróságok ténybeli megállapításaira tartozik alapítani, el van döntve, hogy a kir. curia a ténykérdésben nem itél. Természetszerű folyománya ez az egyfokú felebbezés elfogadásának (II. A) 2.). Hasonlóképen logikai következtetés eredménye, hogy a kir. curia akkor, ha az ügyben már két biróság itélt, a felebbviteli, tehát a nagyobb tekintélylyel felruházott biróság ténybeli megállapításait köteles kiindulási pontul elfogadni. Előfordulhat azonban az eset, hogy az alsóbb fokú bíróságok egyes tényeket, melyek az anyagi törvény alkalmazására lényeges befolyást gyakorolnak, meg nem állapítottak, vagy fenforgásuk tárgyában nem határoztak. Ilyenkor nem volna igazolt a semmitő biróság kezét a törvény helyes alkalmazása tekintetében megkötni, de másrészt az sem volna megengedhető, hogy a kérdéses tényeket a kir. curia maga állapítsa meg. A nehézséget a javaslat 364. §-ának3-ik bekezdése akként 78*