Képviselőházi irományok, 1887. XII. kötet • 357. sz.

Irományszámok - 1887-357. A magyar bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat indokolásának folytatása és vége

357. szám. 359 A c) alatt emiitettekre vonatkozó rendelkezés azon indokon nyugszik, hogy a kibocsátó testület legilletékesebb a [leletre és véleményadásra. A budapesti igazgatóság helyett azért jelöltetett meg megkeresendő testületül a bécsi, mert szakértőkkel a budapesti igazgatóság nem rendelkezik. A d) alatt emiitett és nem magánosok által kiadott hitelpapírok a következők: a bemutatóra szóló nyomtatott kötelezvények, bankjegyek, részvények, ezeket pótló ideiglenes részvényjegyek, utalványok, nyugták, ezen papírokhoz tartozó kamat- vagy osztalékszelvények és szelvényi utalványok (couponok és talon) (BTK. 210.), továbbá ama névre szóló kötelezvények és azoknak kamatszelvényei és szelvény-utalványai, melyeket a magyar kormány vagy valamely magyar közpénztár bocsátott közre, ha azok a tőzsdei forgalom tárgyát képezik (BTK. 211.). Ezekre nézve is egyazon indokból, mint a fentebb emiitett esetekben, mindig ama hatóság, társulat, illetőleg szövetkezet keresendő meg, mely a valódi értékpapírokat kibocsátotta. Az e) alatt emiitett esetekben, azaz: ha a bemutatóra szóló nyomtatott kötelezvényt, bankjegyet, részvényt, ezeket pótló ideiglenes rész vényjegyet, utalványt, nyugtát, úgyszintén ezen papírokhoz tartozó kamat- vagy osztalék-szelvényt, szelvényi utalványt magános — tehát sem valamely államkormány, sem ily papirok kiadására feljogosított közpénztár, sem község, társulat, szövetkezet, testület — nem bocsátotta ki: akkor a szakértői szemle és vélemény tekintetében az általános szabályok követendők. Nehogy az érez- vagy papír-pénzre, továbbá az osztrák-magyar bank pénzjegyeire és közhitelpapirjaira vonatkozó hamisítványok szakértői megállapítás végett intézett megkeresvények, illetve erre adott válaszok mellől a hamisítványok készítésére használt és lefoglalt eszközök visszamaradjanak: a 180. §. első bekezdése ugy annak el-, mint visszaküldéséről intézkedik. Szükséges elküldeni az eszközöket, mert esetleg a szakértők megállapíthatják, hogy nem a lefoglalt eszközökkel készíttetett a kérdéses hamisítvány. Egyáltalában a bíróságnak ügyelni kell arra, hogy mindig fölvilágosítást nyújtson a szakértői vélemény az eszközökre nézve, melyekkel a hamisítvány készíttetett, mert a sokszorosítás kérdése épen a hamisítványoknak mily mérvű forgalomba hozása szempontjából fontos körülményt képez. Egyúttal a leletben arra is ki kell mindig terjeszkedni, hogy ugyanazon hamisítás példányai nem fordultak-e elő másutt is. Hogy a bűnvádi eljárás befejezte után a hamisítványokat és eszközöket a pénzverő hivatalhoz, az osztrák-magyar bankhoz, illetve a BTK. 210. és 211. §-ai alá eső és nem magánosok által kiadott hitelpapírokra nézve a kibocsátó hatósághoz, társulathoz vagy szövetkezethez vissza kell küldeni: indokát abban leli, hogy ezeknek a birtokukban levő példányokkal és eszközökkel módjukban van a hamisítvány egyéb, később forgalomba hozott példányait ellenőrizni s a hatóságokat azonnal nyomra vezetni. 1T. Az írás azonosságának vizsgálata. (181. §.) A legnehezebb feladatok egyike az irás azonosságát biztosan megállapítani. Már maga ama körülmény, hogy az ember irása nemcsak különböző időszakokban, de egyazon időszakban is a testi és lelki állapotokhoz képest változó lehet, az összehasonlítás alapján igen csalékonyuyá teszi. Ha még figyelembe vétetik, hogy az irás könnyen elferdíthető, mások irása a tökéletességig utánozható, továbbá, hogy e czélra legnehezebb megbízható szakértőt nyerni: akkor valóban nem lehet csodálkozni ama bizalmatlanságon, melylyel a jogász a »comparatio